Az október 26-i ukrán választásokon nem lesz olyan választási körzet, amiben a magyarok vannak többségben, így minimálisra csökkent az esélye annak, hogy magyar képviselő bejusson az ukrán törvényhozásba, és képviselje a közösség érdekeit.
A Kárpátalja újság információ szerint az ukrán Központi Választási Bizottság (CVK) Petro Porosenko rendelete alapján kiírta az előre hozott parlamenti választásokat 2014. október 26-ra. A CVK kijelölte a parlamenti választások egyéni választókörzeteinek határait is, ami kedvezőtlen a magyar kisebbség számára. A testület döntése alapján szinte teljes egészében maradtak a 2012-ben kialakított körzetek, ami miatt a tömbben élő magyar lakosság három választási körzetbe kerül, azonban többséget egyikben sem alkot. Ezzel a körzetekben minimálisra csökkentették a magyarok nyerési esélyeit és ellehetetlenítették a közösség számára magyar képviselő törvényhozásba való bejuttatását.
A döntés azért is érdekes, mert a 2012-ben kialakított választókerületek az akkor hivatalban lévőknek, a régiósoknak és a helyi oligarcháknak kedvezett. Az érvényben lévő választási törvény kimondja az etnikai arányosság elvét, azonban mégsem alkalmazzák azt. Ahogy Darcsi Karolina, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) politikai és kommunikációs titkára írja: „A törvény egyértelmű tételeket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a választási körzetek kialakítása során figyelembe kellene venni az etnikai határokat. A magyar lakosság különböző körzetekbe való ismételt felosztása azt bizonyítja, hogy az etnikai megmaradást és fejlődést biztosító többletjogok továbbra sem észlelhetőek Ukrajnában.”
Korábban a jelenlegi ukrán elnök, Petro Porosenko is támogatta az etnikai választási körzetek kialakítását. Még május elején a KMKSZ-szel kötött megállapodásban Porosenko vállalta, hogy államfőként elősegíti az ukrajnai magyarok parlamenti képviseletének lehetővé tételét. Porosenko akkor elmondta: megválasztása esetén – a helyzet stabilizálása és az ország egyben tartása mellett – a decentralizációt és Ukrajna európai integrációját tekinti fő feladatának. Kiemelte: biztosítani kívánja a nemzetiségek jogait, fejlődésük feltételeit. Úgy vélte Kárpátalja „európai mintául” szolgálhat egész Ukrajna számára, ahol a régióban élő nemzetiségek, kultúrák, felekezetek egymás mellett élése nem problémákat okoz, hanem kölcsönösen erősíti egymást.
Jelenleg Ukrajnában vegyes választási rendszer van érvényben. A választási törvény alapján az Ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) 450 mandátumából 225-t egyéni körzetekben, 225 mandátumot pedig a pártok listáira leadott szavazatok alapján osztanak ki. A nemzeti kisebbségek számára a parlamenti képviselet törvényileg nem biztosított, a vegyes rendszer lehetőségei akkor lehetnek kedvezőek, amennyiben a választási körzetek kialakításakor figyelembe veszik az etnikai viszonyokat.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Bár a mainstream sajtó holmi diktátorként mutatja be a megválasztott elnököt, a Gaetz-ügy megmutatta, gyorsan képes korrigálni.
A harmadik világháború lenne a következménye.
„Az agresszív akciók eszkalációja esetén szintén határozott és tükörválaszt fogunk adni” – üzente az orosz elnök.
A Nemzetek Ligája A divíziójában való szereplésről döntő osztályozó odavágója lesz a nemzeti együttes ezredik hivatalos mérkőzése.
Jó hír érkezett Magyarország számára.
