A kormánypártoknak kedvezhet az Ab döntése

Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfőn a kormánypártok érvrendszerét elfogadva lényegében változatlanul hagyta az önkormányzati választásokat érintő törvénymódosításokat a Századvég Alapítvány szerint, a Helsinki Bizottság pedig úgy látja, továbbra sem szűnt meg a korábban kifogásolt választójogi egyenlőtlenség.

Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság határozatával minden komoly alkotmányossági kifogás elhárult az őszre tervezett önkormányzati választások elől, a testület ugyanis olyan döntést hozott, amely nem kényszeríti törvényhozói munkára az Országgyűlést. Kiemelte, a kormányoldal választást érintő módosításai kiállták az alkotmányossági próbát, így a gyakorlatban is eldőlhet, milyen változásokat eredményez az például a Fővárosi Közgyűlés munkájában.

Lánczi Tamás aláhúzta, az Ab döntésével kommunikációs szempontból a korábbinál is kedvezőtlenebb helyzetbe hozta az ellenzéket, míg a kormánypártokat erősítheti, hogy beigazolódva láthatják korábbi érveiket.

Pozsár-Szentmiklósy Zoltán: a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék oktatója, korábban az Országos Választási Bizottság választott tagja úgy fogalmazott, bár az Ab döntésével jogilag megnyitotta az utat az őszi önkormányzati választások kiírása előtt, a kormánypártok által kialakított alkotmányellenes helyzetet nem sikerült megszüntetnie.

A választási szakértő szerint az Alkotmánybíróság helyesen ismerte fel a problémát, vagyis azt, hogy az Országgyűlés önkormányzati választásokat érintő júniusi törvénymódosítása után a fővárosi választók szavazatainak súlya között jelentős különbség is lehet, attól függően, hogy melyik kerületben adták le azt. Az Alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy a választókerületek lakosságszámában a kétszeres különbség sem fogadható el, miközben a fővárosi kerületek lakosságszámában hat-hétszeres különbségek is vannak – fejtette ki Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, aki szerint az Alkotmánybíróság most tévesen gondolja úgy, hogy a következő Fővárosi Közgyűlés többségét alkotó polgármesterek kettős szavazati többségi mechanizmusa megoldást jelent majd erre a helyzetre. Hangsúlyozta, a közgyűlés tagjainak döntéshozatali módjával nem ellensúlyozható egy egyenlőtlen választási rendszer eredménye, ráadásul egyes esetekben, például a titkos szavazásoknál a döntéshozatalban is nehézségek adódhatnak.

A Magyar Helsinki Bizottság munkatársa szerint az „egyenlőtlen játékszabályok” miatt továbbra is kérdéses az őszi fővárosi önkormányzati választásokra vonatkozó szabályozás alkotmányossága. Pozsár-Szentmiklósy Zoltán emellett az alkotmányosság elveivel ellentétesnek nevezte, hogy a kormányoldal a parlamenti konszenzus nélkül módosította a választási törvényt, ráadásul mindössze négy hónappal a voksolás várható időpontja előtt.