Az Aszad-rezsim kiiktatása ajándék Izraelnek – de Törökország és az USA is jól járt vele
Korábban hatszázezer ember halt meg a polgárháborúban, a véreskezű elnök kitartott, most azonban rendszere elvesztette külső és belső támasztékait.
Súlyos aggodalmát fejezte ki csütörtökön az ENSZ illetékes különbizottságának elnöke Kairóban az megszállt palesztin területeken és a megszállt Golán-fennsíkon élő palesztinok és egyéb arab népcsoportok emberi jogi helyzetével kapcsolatban.
Az ENSZ-különbizottság, amely az izraeli hatalom hatásait vizsgálja a palesztinok emberi jogi helyzetére, Kairóban tartott sajtótájékoztatót évente tartott felmérésének előzetes eredményeiről.
Haniff Hussein, a küldöttség elnöke elsőként az Izraeli hatóságok általi, úgynevezett adminisztratív fogva tartást ítélte el. Kiemelte, hogy eddig több mint hetvenöt fogoly került kórházba azok közül, akik éhségsztrájkkal tiltakoznak az említett eljárás ellen. A diplomata hangsúlyozta, hogy az érintettek azért küzdenek, ami minden ember alapvető jogai közé tartozik. Minden fogvatartottnak jogában áll, hogy ismerje az ellene felhozott vádakat, illetve hogy védekezzen azokkal szemben.
Hussein arra hívta fel a figyelmet, hogy már 43. napja folytat éhségsztrájkot ilyen módon őrizetbe vett palesztinok egy körülbelül százfős csoportja. Hussein felszólította az izraeli hatóságokat, hogy hagyjanak fel az adminisztratív fogva tartás intézményes gyakorlatával, amely a nemzetközi emberi jogi szabályok szerint csak kivételes esetekben alkalmazható. Izraelben ezzel szemben bevett szokássá vált és fél évente meghosszabbítható, ahányszor az illetékesek azt indokoltnak látják. Egyes foglyok 20-25 éve várják rács mögött, hogy perbe fogják őket – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy szemtanúk beszámolói szerint a börtönhatóságok gyakran figyelmen kívül hagyják a foglyok legalapvetőbb egészségügyi szükségleteit, ami egyes esetekben halálos következménnyel járt.
A diplomata aggodalmát hangoztatta Izrael telepespolitikájával kapcsolatban is, amely lehetővé teszi palesztin földek elkobzását. Annak ellenére, hogy az ENSZ több alkalommal is felszólította Izraelt arra, hogy a nemzetközi jog tiszteletben tartásával járjon el, e felszólítások „süket fülekre találtak” – mondta. Emlékeztetett a Nemzetközi Bíróság 2003-ban megjelent értékelésére, miszerint az elfoglalt palesztin területeken Izrael által felhúzott fal, a biztonsági sorompók és az azok átlépését szabályozó engedélyrendszer gátolja a palesztinok szabad mozgását.
Az ENSZ-misszió aggasztó jelentéseket kapott Ciszjordániából, amelyek az izraeli biztonsági erők által palesztin gyerekekkel szemben gyakorolt, indokolatlan arányú erőszakról szólnak. A küldöttség vezetője felhívta a figyelmet a beduinok helyzetére is, akik egyre inkább szorulnak ki területeikről a „telepesek által gyakorolt erőszak, a hatóságok földfoglalásai és a bontási parancsok miatt”. Hussein elítélte az „ez az ára” néven ismertté vált akciókat is, amelyek során izraeli szélsőséges csoportok egyebek mellett mecsetekre és templomokra fújnak gyűlölködő feliratokat. Az ENSZ-diplomata szerint Izrael nem védi meg az érintett lakosságot ezekkel a támadásokkal szemben.