Hussein arra hívta fel a figyelmet, hogy már 43. napja folytat éhségsztrájkot ilyen módon őrizetbe vett palesztinok egy körülbelül százfős csoportja. Hussein felszólította az izraeli hatóságokat, hogy hagyjanak fel az adminisztratív fogva tartás intézményes gyakorlatával, amely a nemzetközi emberi jogi szabályok szerint csak kivételes esetekben alkalmazható. Izraelben ezzel szemben bevett szokássá vált és fél évente meghosszabbítható, ahányszor az illetékesek azt indokoltnak látják. Egyes foglyok 20-25 éve várják rács mögött, hogy perbe fogják őket – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy szemtanúk beszámolói szerint a börtönhatóságok gyakran figyelmen kívül hagyják a foglyok legalapvetőbb egészségügyi szükségleteit, ami egyes esetekben halálos következménnyel járt.
A diplomata aggodalmát hangoztatta Izrael telepespolitikájával kapcsolatban is, amely lehetővé teszi palesztin földek elkobzását. Annak ellenére, hogy az ENSZ több alkalommal is felszólította Izraelt arra, hogy a nemzetközi jog tiszteletben tartásával járjon el, e felszólítások „süket fülekre találtak” – mondta. Emlékeztetett a Nemzetközi Bíróság 2003-ban megjelent értékelésére, miszerint az elfoglalt palesztin területeken Izrael által felhúzott fal, a biztonsági sorompók és az azok átlépését szabályozó engedélyrendszer gátolja a palesztinok szabad mozgását.
Az ENSZ-misszió aggasztó jelentéseket kapott Ciszjordániából, amelyek az izraeli biztonsági erők által palesztin gyerekekkel szemben gyakorolt, indokolatlan arányú erőszakról szólnak. A küldöttség vezetője felhívta a figyelmet a beduinok helyzetére is, akik egyre inkább szorulnak ki területeikről a „telepesek által gyakorolt erőszak, a hatóságok földfoglalásai és a bontási parancsok miatt”. Hussein elítélte az „ez az ára” néven ismertté vált akciókat is, amelyek során izraeli szélsőséges csoportok egyebek mellett mecsetekre és templomokra fújnak gyűlölködő feliratokat. Az ENSZ-diplomata szerint Izrael nem védi meg az érintett lakosságot ezekkel a támadásokkal szemben.