Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslatot a Kúria jogegységi határozata alapján rendezésre szoruló kérdésekről. A bankoknak az árfolyamrés miatt a hatálybalépés után kilencven napon belül kell elszámolniuk az ügyfelekkel. Az egyoldalú szerződésmódosítás tisztességtelensége mellett vélelmet állít fel a javaslat, így a bankoknak kell perelni és bizonyítani, hogy tisztességes feltételeket alkalmaztak.
Trócsányi László igazságügyi miniszter jegyzi a kormány devizahiteles javaslatát, melynek hatálya a törvény hatálybalépését megelőzően létrejött hitelszerződésekre terjed ki, és nemcsak a deviza alapú hitelekre, de az olyan forint alapú hitelekre is, ahol a bankok az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét kötötték ki az ÁSZF-ben. A végtörlesztőkre viszont nem fog vonatkozni a szabályozás. A törvény célja a Kúria június közepén meghozott jogegységi határozatában foglaltak érvényre juttatása.
Ebben a jogegységi határozatban a Kúria csak az árfolyamrésről mondta ki általános jelleggel, hogy tisztességtelen, és helyette a MNB árfolyamait kell alkalmazni. A törvényjavaslat ennek megfelelően úgy rendelkezik, hogy a hatálybalépést követő kilencven napon belül el kell végezniük az átszámítást.
Az egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatban a jogegységi határozat egy korábbi kollégiumi véleményre hivatkozik, amely hét feltételt határozott meg annak kritériumaként, hogy mikor tisztességes az egyoldalú szerződésmódosítás. Ezeket veszi át a törvényjavaslat is, eszerint az egyoldalú szerződésmódosításhoz szükséges, hogy a kikötés egyértelmű legyen, tételes ok-lista alapján történjen, és az ebben foglaltak valóban kihassanak a költség vagy kamat mértékére. Emellett többek között az is követelmény, hogy a fogyasztónak lehetősége legyen a szerződés felmondására a számára hátrányos módosítás esetén, valamint ha az ok-listában meghatározott okok alapján a fogyasztó javára történő szerződésmódosításnak is helye legyen.
Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés tisztességtelenségét a törvényjavaslat vélelmezi: ez azt jelenti, hogy a bankoknak kell perelni, méghozzá nem az ügyfeleket, hanem az államot, és bizonyítani, hogy a kikötés megfelelt a fenti feltételeknek. Erre, és az ÁSZF-ek ezzel kapcsolatos vizsgálatára a hatálybalépést követően harmincnapos jogvesztő határidőt ír elő a javaslat. A bíróságnak a perben soron kívül kell eljárnia és az eljárás idejére az egyoldalú szerződésmódosítás vagy az árfolyamrés miatt indult egyedi pereket a bíróságok fel kell, hogy függesszék.
Lassan egy hónapja tart az aktuális román kormányválság. A távolban felsejlik egy AUR dominálta parlament réme, ráadásul azt sem tudni még, hogy az RMDSZ Budapesttől mit remélhet.
Kármán András szerint örömhír, hogy az elmúlt évek romló tendenciája után a három nagy hitelminősítő változatlanul hagyta Magyarország besorolását. A tárcavezető azt írta: a kormány célja a költségvetési egyensúly helyreállítása és a kiszámítható gazdaságpolitika.
Elhangzott, a kormány célja egy olyan szabályozási környezet kialakítása, amely egyszerre garantálja az ország digitális biztonságát, és támogatja a hazai vállalkozások működését.
Az energetikai infrastruktúra fejlesztése már régóta tervben van, sőt, erre kért forrást az Orbán-kormány is, ám jogállamisági viták miatt nem kapott. Magyar Péterék most ezt leporolva mehetnek végig a programon, amit még az előző kabinet küldött ki Brüsszelbe.
Talán minden eddigi vezető bukásánál csúnyább.
Nagy Attila Tibor szerint az segíti a Tisza-kormány magas támogatottságának megtartását, hogy az első hónapban még nem vágott bele egyetlen komoly reformba sem.
A lényeg, hogy a Lannert-félék elégedettek legyenek.
Magyarországon nem csak Hormuz okoz problémát, hanem a szárazföldi sérülékenység is.
