Hihetetlen mennyiségű és jelentőségű esemény összpontosult ebben a három napban, amelyeket most nyugodtan végig kell gondolnunk, hogy a maga teljességében értékelhessük őket – mondta Federico Lombardi jezsuita szerzetes, a Szentszék szóvivője a Vatikáni Rádiónak Ferenc pápa szentföldi útjával kapcsolatban.
Hozzátette: természetesen kiemelendő az ökumenikus találkozó Bartholomaiosz pátriárkával, ami az útnak az egyik fő célja volt. A másik szempontot a zsidó és muzulmán világgal való kapcsolatok jelentették, szintén a béke jegyében. Nem telt el hiábavalóan az elmúlt ötven év VI. Pál és Athenagorasz találkozása óta az ökumenizmus ügyének szolgálatában – vélekedett Lombardi.
Mint mondta: a Szent Sír-bazilikában megtartott közös ima nagyon intenzív lelki mozzanatot jelentett. Ilyen volt a záró szentmise is a Cenákulumban, azon a helyen, amely az utolsó vacsora, vagyis az Eucharisztia és a pünkösd, azaz a Szentlélek kiáradásának emlékét őrzi. Ezekre a mély és erőteljes spirituális pillanatokra is gondolnunk kell, amikor a szentföldi út mérlegét elkészítjük.
Újra és újra meglep minket Ferenc pápa, aki rendkívüli nyíltsággal és természetességgel nyilatkozik a legkényesebb kérdésekről is – jegyezte meg Lombardi. – Hosszasan válaszolt az újságíróknak a Rómába visszafelé tartó repülőúton. Lombardi atya is elismerte nyilatkozatában, hogy hiába igyekezett időben vagy tematikájában korlátokat szabni a sajtótájékoztatónak, a pápa kifejezett akarata az volt, hogy mindenfajta kérdésre válaszoljon. Ha rajta múlik, még az újságírók rendelkezésére állt volna, de maga az út a Szentföldről Rómába nem tartott túl hosszú ideig.
Az egyik kérdés Jeruzsálem státuszára vonatkozott. Lombardi kifejtette: a pápa világosan leszögezte, hogy a város területi szuverenitásának kérdése politikai jellegű. Ezért ez nem a Szentszék illetékességi körébe tartozik, mint ahogy annak meghatározása sem, hogy egyik vagy másik állam fővárosa legyen, vagy hol legyenek a határai. Erre az érdekelt feleknek, vagyis Izraelnek és Palesztinának kell kétoldalú tárgyalásokon megoldást találniuk, figyelembe véve az ENSZ-határozatokat. A Szentszék már régóta megfogalmazta álláspontját Jeruzsálem sajátos státuszát illetően, melyet elsősorban a vallási dimenzió szempontjából vizsgál, főként az óváros esetében, ahol a keresztények, zsidók és muzulmánok számára szent helyek találhatók. A katolikus egyház nemzetközileg biztosított státuszt kíván Jeruzsálem számára, amely megőrzi a szent helyek történelmi, anyagi és vallási jellegét, továbbá garantálja az ott lakók és a zarándokok szabad bejárását a szent helyekre.
A világsajtót bejárta a pápának az a mondata, amellyel az egyháziak részéről elkövetett pedofíliát a fekete miséhez hasonlította. Lombardi nagyon eredetinek és erősnek nevezte a hasonlatot, amelyben Ferenc pápa stílusa töükröződik. Az emberi élet szent mivolta, az ártatlan kiskorúak életesérül, amikor szexuálisan visszaélnek velük. A fekete mise pedig szentségtörés, amelynek során Krisztus testét megsértik és ezzel bűnt követnek el hitünk szempontjából. Rendkívül súlyos bűn ez, Krisztus teste, az Oltáriszentség méltóságának megvetése. Az tehát, hogy a pápa a pedofíliát a fekete miséhez hasonlította, a lehető legradikálisabb elítélése ennek a bűnnek.
Ferenc pápa a repülőgépen tartott sajtótájékoztatón azt is leszögezte, hogy az őszi püspöki szinódus nem az elváltak áldoztatásáról, hanem a család témájáról szól, amit nem lehet erre az egy esetre leszűkíteni. A Szentatya hosszasan taglalta a kérdést, mivel azt szeretné, hogy az idei és a jövő évi szinódust teljes lelkipásztori dimenziójában közelítsék meg. A család témája, küldetése, a keresztény tanúságtétel a családi életben rendkívül szerteágazó, életbevágóan fontos kérdés. Mindezt nem lehet egyetlen pontra leegyszerűsíteni, legyen az bármily kényes és fájdalmas, mint az elváltak áldozása. Ehhez képest óriási szolgálat az egész emberiségnek az, hogy elgondolkodunk a családról, annak természetéről, értékei megőrzéséről, a férfi és nő közti szeretetről – mondta még a püspöki szinódussal kapcsolatban Lombardi.