Bár az építési szabályok nagyon sűrűn változnak, egy nemrégiben bevezetett módosítás talán kifehérítheti a mutyik tárházaként emlegetett magyar építőipart.
Az október elseje óta megkezdett építkezésekhez – a szintén online engedélyeztetés után – elektronikus úton kell építési naplót vezetni, amit a hatóságok az irodából, két kattintással ellenőrizhetnek. Fel kell tölteni az alvállalkozókkal kötött szerződéseket és a naponta elvégzett munkákat.
De kevesebb lesz-e ettől a feketén dolgoztatott munkás és az utólag eltűnő kivitelező? A NAV tényleg mindenbe belenéz? Szemétkednek-e az építési hatóságok, vagy az egész adminisztráció az építtetők és a kivitelezők érdeke?
*
Mielőtt elmerülnénk az építkezésekkel kapcsolatos adminisztráció és állami ellenőrzés rejtelmeiben, felvetődhet a kérdés, hogy egyáltalán mi köze van az államnak ahhoz, hogy én a saját telkemen sufnit vagy palotát építek és az később összedől-e vagy sem? „Az építésfelügyeleti ellenőrzés elsődlegesen nem az építtetők ellen szól, hanem részben értük is azért, hogy ha valaki valamire kiadja a spórolt pénzét, az jó is legyen” – foglalta össze Nagy László, a Budapesti Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Építésügyi és Építésfelügyeleti osztályvezetője. Hozzátette: az ellenőrzések során általában pozitív hozzáállást tapasztalnak, és az építtetők örülnek, ha valamilyen építési hibára felhívják a figyelmet, mivel utólag kijavítani valamit mindig drágább, mint eleve jól megépíteni.
A naplóvezetés nem újdonság – vagy mégis?
Több mint száz éve kell Magyarországon építési naplót vezetni, ennek ellenére sok szakmabeli a mai napig újdonságként éli meg ezt a kötelezettséget – mondta el a Mandiner kérdésére Magyar Mária, a Belügyminisztérium építésügyi főosztályvezetője. Hangsúlyozta: tartalmilag ugyanazt kell majd az elektronikus verzióba is beleírni, mint a korábbi papíralapúba. Naponta vezetni kell az elvégzett munkákat, bejegyzést kell tenni a különleges eseményekről, és fel kell tölteni az építkezéshez kapcsolódó szerződéseket, jegyzőkönyveket is. Mint mondta, minden építési engedélyhez kötött építkezésnél naplót kell (és kellett eddig is) vezetni: akkor is, ha valaki egy házat épít a telkén és akkor is, ha egy nagy gigaberuházásról van szó, sőt néha még belső átalakításokkor is szükség van erre.
Magyar Mária hozzátette: a papír alapú építési naplót főleg a kisebb építkezések esetén sokan egyáltalán nem vezették. Vagy azért mert nem tudták, hogy kellene, vagy azért mert nem akarták. Mivel ezt a hatóság csak a helyszínen tudta ellenőrizni, így ha nem volt ellenőrzés, ki sem derült. Magyar szerint elég rossz nálunk az építési fegyelem, sokan „virtust csinálnak abból, hogyan lehet a szabályokat megkerülni”. Aki meg nem akarja megkerülni, az is gyakran „szájhagyomány útján” értesül a jogszabályokról, ami erősen torzít. „Egy idő után az olcsóság lett a fő szempont, nem a minőség” – összegezte Magyar. Mint mondta, korábban tömegesen fordult elő – főleg vidéken –, hogy az építési engedély „kikuncsorgása” után egyszerűen kilopták a – még nem is teljesen kész – házból az anyagot és beépítették máshova, miközben több építkezésre felvették a szocpolt. „Ezeknek a trehányságoknak a hatása pedig most jelentkezik, amikor látjuk, hogy viharban összedől a ház” – mondta. Hozzátette: az e-építési napló jótékony hatásaiban azért valamivel rövidebb távon reménykednek.
Eddig csaknem kilencezer ilyen elektronikus naplót készítettek elő és ezek közül hatezer esetben már el is kezdődött az építkezés – mondta kérdésünkre Wolford Ágnes, a Belügyminisztérium szabályozási referense. Hozzátette: az első fél évben az építésfelügyeletnek az összes e-naplót ellenőriznie kellett, de július elsejéig még nem bírságolnak, csak figyelmeztetnek: eddig mintegy ezer figyelmeztetést adtak ki. A leggyakoribb hibák, hogy nagyon szűkszavúan írják le az aznapi munkákat, vagy nem töltik fel a mellékleteket.
Az építési napló rendszeres vezetése viszont az építtetőnek is jól jöhet, sőt neki jön csak jól igazán. „A naplót nem azért kell vezetni, hogy a hatóság lássa, hogy van, hanem ez egy okirat, amely akár bizonyítékként is felhasználható” – magyarázta Nagy László, a budapesti építésfelügyelet osztályvezetője. Lehet vele adatokat, tényeket bizonyítani a hatóság előtt, vagy akár a bíróságon, vagy ha az épülettel később bármilyen garanciális, szavatossági probléma felmerül, segíthet annak tisztázásában. Ha ebből jogvita lesz, akkor ez egy fontos bizonyítási eszköz – foglalta össze Nagy.
Magyar Mária ezzel kapcsolatban azt mondta: bevált gyakorlat például, hogy a kivitelezők – ha az építtető úgysem ért hozzá – jóval nagyobb anyagszükségletet tüntetnek fel, mint amennyit beépítenek, a felesleget pedig elszállítják, és „ez az ő hasznuk”. Így tudnak ugyanis aláígérni árban a konkurenseknek. Az építési naplóból azonban – ha rendesen vezetik – nyomon lehet követni, hogy mennyi anyagot hova építettek be, így az építtető ellenőrizni tudja, hogy nem verik-e át.
Eddig sokszor nem vezették rendesen, vagy csak utólag írták be a bejegyzéseket – mondta Wolford Ágnes, hozzátéve: az elektronikus rendszerben viszont nem lehet a bejegyzéseket visszadátumozni, vagyis látszik, hogy tényleg napról napra vezették-e.
Tényleg nagyon macerás
A Mandiner által megkérdezett építési vállalkozó, generálkivitelező szerint ez tényleg nagyon macerás. „Nem felejtheted el. Ha aznap nem történt semmi, akkor azt kell beleírni. Ez a hatóságnak kényelmes, nem nekem” – mondta. Hozzátette ugyanakkor, hogy ha valaki ezt rendesen vezeti, akkor előbb-utóbb versenyelőnybe kerülhet azzal szemben, aki „eltrehánykodja”, így ő bizakodóan áll a dologhoz.
Magyar Mária azt mondta: az elektronikus napló bevezetésekor nem is az ügyfelek, de a hatósági dolgozók részéről tapasztaltak leginkább ellenállást. A hatósági ügyintézők egy része, főleg az idősebbek és a vidékiek, még számítógépet se láttak. Ugyan szerveztek oktatást a közigazgatási dolgozók részére, de eleve volt bennük egy ellenállás – mondta Magyar Mária, aki ugyanakkor pozitívan értékelte az oktatás eredményeit. Nem csak a hatósági dolgozóknak, de a felhasználóknak is szerveztek ilyen oktatásokat.
Névtelenül nyilatkozó építési vállalkozónk erről azt mondta: éppen az oktató „szidta az egészet”. Szerinte egyébként a hatósági dolgozók részéről azzal is magyarázható az ellenállás, hogy most már nem lehet a papírokat „elsuvasztani”, nyoma marad, hogy mire mondtak igent, ha esetleg később összedől a ház. Talán így inkább kiderülnek a korrupciógyanús esetek, ha a rendszerből előkereshető a dokumentáció – vélte a vállalkozó, hozzátéve: „nem mintha eddig felelős lett volna a hivatal akármiért is”.
Nagy László építésfelügyeleti osztályvezető ezt a felvetést azonban cáfolta. Mint kifejtette: eddig is mindent dokumentálni kellett, csak nem elektronikusan. Hangsúlyozta, hogy munkatársainak nincs mérlegelési jogköre, az építési naplók ellenőrzésekor objektív ismérvek alapján döntik el, hogy az abban feltüntetettek megfelelnek-e a valóságnak, a kivitelezőknek van-e jogosultsága, és így tovább. Szerinte az építésfelügyeletnél való „elsumákolás” egyébként sem jelentené egy szabálytalanság – adott esetben mondjuk építési engedélytől való eltérés – „megoldását”, mivel azt más hatóságok, például az építési hatóság is ellenőrzi; ha máskor nem, az épület használatba vételekor.
Persze az ügyfelek közül is sokan reklamáltak – idézte fel Magyar Mária. Egyrészt a vidéki, ötven fölötti „szaki”-réteg, akik közül sokan tényleg nem tudják még bekapcsolni se a számítógépet. Viszont a technikai tudás vagy felszereltség hiányára való hivatkozással szerinte gyakran azt az aggályukat akarták leplezni, hogy ebbe bizony a NAV is belelát, és kénytelenek lesznek tiszta lapokkal játszani, bejelentett munkásokkal dolgoztatni, számlát adni és így tovább. Az építési és munkavédelmi hatóságokkal ellentétben viszont a NAV nem látja általános jelleggel az egész rendszert, hanem csak egyedi – valamiért gyanúsnak tűnő – esetekben kérhet ki adatot – hívta fel a figyelmet Magyar Mária.