Nagyon kiakadt Ukrajna a FIFA-ra, bocsánatkérést követel
A Nemzetközi Labdarúgó szövetség olyan térképet használt, amelyen a Krím Oroszországhoz tartozik.
Medvegyev orosz miniszterelnök felmondaná az Ukrajna és Oroszország között kötött harkivi megállapodásokat, mely alapján Ukrajna olcsóbban jutott hozzá az orosz gázhoz, ennek fejében 2042-ig bázisokat engedett át Oroszországnak a Krímben.
Dmitrij Medvegyev kormányfő az orosz fekete-tengeri hadiflotta Krím félszigeten való állomásoztatásának meghosszabbításáról, valamint az Ukrajnának szállítandó orosz gáz áráról 2010-ben Harkivban kötött orosz-ukrán megállapodások felmondását javasolta az orosz nemzetbiztonsági tanács pénteki ülésén.
A Viktor Janukovics ukrán és Dmitrij Medvegyev akkori orosz elnök által a kelet-ukrajnai városban aláírt megállapodásban Oroszország vállalta, hogy tíz évre mintegy 30 százalékkal csökkenti az Ukrajnának szállított gáz jelentős, előre meghatározott részének árát. Cserébe Kijev akkor belegyezett, hogy az orosz Fekete-tengeri Flotta a jelenleg is hatályban lévő szerződés lejárta, 2017 után újabb 25 évig, vagyis 2042-ig a Krímben maradjon.
A Krím oroszbarát vezetése hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, kedden pedig szerződést írt alá a félsziget Oroszországhoz történő csatlakozásáról; a megállapodást az orosz parlament alsóháza csütörtökön, a felsőház pedig pénteken ratifikálta, így az egyezmény pénteken hatálya is lépett.
Dmitrij Medvegyev a nemzetbiztonsági tanács ülésén azzal indokolta a harkivi megállapodás felmondására tett javaslatot, hogy az alapján Ukrajna 11 milliárd dollárral (mintegy 2500 milliárd dollárral) tartozik Oroszországnak. Hozzátette, hogy a tavaly 3 milliárd dollár értékben vásárolt eurókötvények formájában Kijevnek nyújtott hitelt és az ukrán állami gázcég 2 milliárd dolláros tartozását beleszámolva Ukrajna adóssága 16 milliárd dollárra (mintegy 3600 milliárd forint) rúg.
A nemzetbiztonsági tanács ülésén elnöklő Vlagyimir Putyin egyetértett azzal, hogy Oroszországnak megvan az alapja a 16 milliárd visszakövetelésére, de arra adott utasítást, hogy a kormány „nem sietősen”, de vitassa meg és elemezze a helyzetet, majd terjessze be elképzelését. Az orosz államfő azt is kifejtette a tanácskozáson, hogy szerinte egyelőre nem kell újabb válaszlépéseket tenni az Egyesült Államok által Oroszországgal szemben foganatosított büntetőintézkedésekre.
Korábban Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes a parlament felsőházában azt mondta, Moszkva arra készül, hogy „tükörválaszt” adjon a krími válság miatt ellene hozott nyugati büntető intézkedésekre.
Vlagyimir Putyin arra is kitért a nemzetbiztonsági tanácsban, hogy amennyiben Ukrajna vízumkényszert vezetne be Oroszországgal szemben, Moszkvának akkor is tartózkodni kell még az arra adandó válaszlépésektől. Putyin azt hangoztatta, hogy a „semmiben sem hibás ukránok milliói szenvednék meg”, ha engedélyhez kötnék a szomszédos ország állampolgárainak beutazását Oroszországba. Kijevben szerdán, az ukrán nemzetbiztonsági tanács ülésén hangzott el a javaslat a vízumkényszer bevezetésére Oroszországgal szemben.
Moszkva az amerikai elnök tanácsadóinak és több amerikai szenátornak megtiltotta az Oroszországba utazást csütörtökön, válaszul Washington hétfői, orosz politikusokat, és magas rangú kormányzat tisztviselőket érintő szankciójára. Barack Obama amerikai elnök ugyanakkor csütörtökön újabb moszkvai tisztségviselőkre és kormányhoz közeli személyekre terjesztette ki a Krím félsziget bekebelezése miatt Oroszország ellen elrendelt szankciókat. Az Európai Unió is hasonló intézkedést hozott ugyancsak csütörtökön.;