Szombati közleményében Federico Lombardi szentszéki szóvivő megerősítette, hogy a bizottság, amelyet a Hittani Kongregáció állított fel Camilli Ruini bíboros vezetésével, négy év munka után január 17-én tartotta meg utolsó ülését. Azt még nem lehet tudni, hogy a pápai döntés megszületése mennyi időt vesz igénybe.
A bizottság, amelyet 2010-ben hoztak létre bíborosok, püspökök, teológusok és más szakértők köreműködésével, az 1981-ben a jugoszláviai Medjugorjében (ma Bosznia-Hercegovina) kezdődött állítólagos Mária-jelenések valódiságát hivatottak vizsgálni. A bizottság ugyanakkor csak az első időszakot vizsgálta; a jelenések a látnokok állítása szerint máig tartanak. A „Gospa” (a Szűzanya) évente jelenik meg három látnoknak, másik háromnak pedig állítólag minden nap.
Medjugorjéról régóta folyik a vita: a kegyhelyet kezelő ferencesek összeütközésbe kerültek a püspökkel. Vinko Puljićot, Vrhbosna érsekét múlt csütörtökön fogadta a pápa magánkihallgatáson. Ratko Perić mostar-duvnoi püspök – az ő egyházmegyéjének területén található Medjugorje – pedig még 2009 év végén került összeütközésbe Christoph Schönborn bécsi érsekkel, aki nyilvános látogatást tett a kegyhelyen, habár a jelenéseket az egyház nem ismerte el hivatalosan. Az egyházmegye területén jelenleg kilenc volt ferences él, akiket a ferences elöljárók elbocsátottak a rendből, és a Szentszék megerősítette elbocsátásukat. Számos joghatósági kérdés is felmerült az ügy kapcsán, elsősorban egyes, a ferencesek által kezelt plébániák miatt, amelyeket az egyházmegye nem adott a ferencesek kezébe.
Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció vezetője pedig múlt novemberben figyelmeztette az amerikai püspöki kart arra, hogy óvatosan kezeljék az egyik állítólagos látnok, Ivan Dragicevic amerikai előadássorozatát. Hivatalos egyházi zarándoklatot tilos medjugorjébe szervezni a Vatikán döntése alapján, ennek ellenére hívek sokasága látogat el oda, gyakran plébániai szervezésben. Ugyanakkor a magánlátogatást ma sem tiltja a Vatikán.