Befejezte munkáját a medjugorjei Mária-jelenéseket vizsgáló vatikáni bizottság. A jelentést ezután a Hittani Kongregáció nézi át, végső döntést pedig Ferenc pápa hivatott hozni – írja a Zenit hírügynökség. A tét: vajon elismeri-e a Vatikán a Mária-jelenéseket?
Szombati közleményében Federico Lombardi szentszéki szóvivő megerősítette, hogy a bizottság, amelyet a Hittani Kongregáció állított fel Camilli Ruini bíboros vezetésével, négy év munka után január 17-én tartotta meg utolsó ülését. Azt még nem lehet tudni, hogy a pápai döntés megszületése mennyi időt vesz igénybe.
A bizottság, amelyet 2010-ben hoztak létre bíborosok, püspökök, teológusok és más szakértők köreműködésével, az 1981-ben a jugoszláviai Medjugorjében (ma Bosznia-Hercegovina) kezdődött állítólagos Mária-jelenések valódiságát hivatottak vizsgálni. A bizottság ugyanakkor csak az első időszakot vizsgálta; a jelenések a látnokok állítása szerint máig tartanak. A „Gospa” (a Szűzanya) évente jelenik meg három látnoknak, másik háromnak pedig állítólag minden nap.
Medjugorjéról régóta folyik a vita: a kegyhelyet kezelő ferencesek összeütközésbe kerültek a püspökkel. Vinko Puljićot, Vrhbosna érsekét múlt csütörtökön fogadta a pápa magánkihallgatáson. Ratko Perić mostar-duvnoi püspök – az ő egyházmegyéjének területén található Medjugorje – pedig még 2009 év végén került összeütközésbe Christoph Schönborn bécsi érsekkel, aki nyilvános látogatást tett a kegyhelyen, habár a jelenéseket az egyház nem ismerte el hivatalosan. Az egyházmegye területén jelenleg kilenc volt ferences él, akiket a ferences elöljárók elbocsátottak a rendből, és a Szentszék megerősítette elbocsátásukat. Számos joghatósági kérdés is felmerült az ügy kapcsán, elsősorban egyes, a ferencesek által kezelt plébániák miatt, amelyeket az egyházmegye nem adott a ferencesek kezébe.
Gerhard Müller érsek, a Hittani Kongregáció vezetője pedig múlt novemberben figyelmeztette az amerikai püspöki kart arra, hogy óvatosan kezeljék az egyik állítólagos látnok, Ivan Dragicevic amerikai előadássorozatát. Hivatalos egyházi zarándoklatot tilos medjugorjébe szervezni a Vatikán döntése alapján, ennek ellenére hívek sokasága látogat el oda, gyakran plébániai szervezésben. Ugyanakkor a magánlátogatást ma sem tiltja a Vatikán.
Donal Foley, a medjugorjei jelenések szakértője szerint nehéz megjósolni, milyen pápai döntés fog születni, de a negatív döntésnek vannak előjelei. Ferenc pápa például egyszer kijelentette, hogy a Szűzanya „nem egy postahivatal vezetője, aki minden nap üzeneteket küldözget”. Ugyanakkor lehetséges olyan kompromisszumos megoldás is a szakértő szerint, hogy a zarándoklatokat engedélyezik, de hivatalos elismerést nem kapnak a jelenések.
Lélekemelőbb-e, amikor valaki pünkösdvasárnap emberséget és önmérsékletet prédikálva kiprovokálja, hogy féregnek és patkánynak nevezzék a fia keresztapját? Francesca Rivafinoli írása.
A feltételezett elkövetők állítólag azt kiabálták, hogy „Antifa!”, majd elmenekültek.
Ki a nagyobb „rendszerváltó”: aki mellébeszélve utasít, vagy aki a sajátjából ad a köznek? Francesca Rivafinoli írása.
A búcsú nemcsak vallási, hanem közösségmegtartó erejű esemény is.
A nyugati civilizáció alapjai a középkori európai intézmények, a kereszténység és az európai népek hagyományai – Szilvay Gergely könyvajánlója.
Tarr Zoltán aspiránsa a Pride-ról így nyilatkozott: „Ilyen alapon az úrnapi körmenetet is be lehet tiltani”.
Belgiumból, Svájcból, Franciaországból, Szerbiából és Olaszországból is van kérője.
A rollerbalesetek miatt a KRESZ módosításáról szóló tárgyalásokra már a következő hetekben sor kerülhet.
