Az ortodoxia lehetősége az ökumenében

„Érdekes számomra az a nyilvánvaló tény, hogy a kereszténység nagyobbik fele - az »és Fiútól« kiegészítéstől eltekintve - nemcsak hogy vallja, de el is mondja e Hitvallást liturgiában a maga helyén. (Itt elsősorban a katolikusokra és az ortodoxokra gondolok.) Ezek a mondatok - megítélésem szerint - kielégítőek lennének egy közös teológiai párbeszéd alapjaként, hiszen fenntartások nélkül fogadhatja el ezt akár egy protestáns is. Nem véletlenül: az egyháztörténet egyik legmélyebb rétegéhez tartozik, az I. és II. Egyetemes (más néven: Ökumenikus) Zsinaton fogalmazták meg ezt a formulát.

S az út a visszatéréshez is éppen ez lehet: a Katolikus Egyház és az Ortodox Egyház egyaránt elfogadja az első hét Egyetemes Zsinatot. Ha ezekből a zsinatokból indulunk ki, akkor eljuthatunk azokhoz az alapvető dogmatikai kérdésekhez (és válaszokhoz) amelyek közelebb vihetnek a keresztények közötti teológiai párbeszédhez. Nem szervezeti, nem liturgikus és egyéb közösségről beszélek, hanem kifejezetten a tanítás területéről, ami - sokak szerint - a legingoványosabb út. Véleményem szerint azonban nem.”