A keresztények is olyan fundamentalisták, mint a muzulmánok?

Európai és amerikai napilapok tucatjai számoltak be Ruud Koopmansnak az európai muszlimok és keresztények vallási fundamentalizmusát vizsgáló tanulmányáról, amelyet a Metazin foglalt össze.

A Humboldt Egyetem szociológusa 2008 során kilenc nyugat-európai állam összesen kilencezer muszlim és keresztény lakosát kérdezte vallási és politikai nézeteiről. A kutatást összegző tanulmány megállapítja, hogy a muszlimok háromnegyede szerint a mohamedánoknak elsősorban a Korán szabályai szerint kellene élniük. 65 százalékuk fontosabbnak tartja a vallási törvényeket az adott ország törvényeinél. 58 százalék nem szeretne meleg ismerőst, 45 százalékuk szerint nem lehet megbízni a zsidókban, 54 százalék pedig úgy vélekedik, hogy a Nyugat a muszlim kultúra elpusztítására törekszik. A vallási fundamentalizmus érdekes módon a fiatalabb muszlimok körében erősebb volt, mint az első generációs bevándorlók esetében. A keresztények körében 23 százalék gondolja, hogy a muszlimok a nyugati kultúra ellenségei, és alig több mint tíz százalék tartotta fontosabbnak a vallási előírásokat az állami törvényeknél.

A tanulmány megállapításai meglepőek, hiszen korábbi felmérések jóval alacsonyabbra becsülték a vallási fundamentalista ideológia népszerűségét az európai muszlim bevándorlók körében. Annál kevésbé meglepő, hogy a sajtó úgy tálalta a tanulmányt, mintha annak megállapításai teljességgel alátámasztanák az európai jobboldali populista pártok bevándorlás-ellenes szólamait – írja a kutatás kapcsán Cas Mudde populizmus-szakértő. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a tanulmány a keresztények közé sorol olyanokat is, akik egyáltalán nem gyakorolják a vallásukat. Ha a vallásukat gyakorló keresztényeket állítaná szembe a hívő muszlimokkal, akkor minden bizonnyal kisebb lenne a vallási fundamentalisták aránya közötti különbség.