A bírósági nyilvánosságra vonatkozó szabályozás lazítását szorgalmazta Darák Péter, a Kúria elnöke a témában tartott nemzetközi konferencián, hozzátéve: eljárás nyilvánossága a bírói hatalom korlátjaként a jogállamiság fontos garanciája.
A Kúria elnöke hangsúlyozta: a nyilvánosság nem rendelhető alá a személyiségi jogoknak. Magyarországon a jogász szakma számos neves képviselője vélte úgy, hogy többéves csend után tovább kell lépni ebben a kérdésben, figyelemmel arra, hogy több mint fél évtizede nem folytak a bírósági nyilvánosság szabályainak indokoltságára irányuló vizsgálatok.
Darák Péter azt mondta, a felek nevének közzététele terén példa lehet a német gyakorlat, amely szerint az egyszer már jogszerűen ismertté vált nevek nem védettek. Személyiségi jogi, illetve szerzői jogi perekben a közzétett határozatok szövegéből a fél neve sokszor kikövetkeztethető, például akkor, ha egy-egy híres szerző örökösei a peres felek. Ismert magánszemélyek, például sportolók neve is feltüntethető lehet, ugyanakkor szigorú anonimizálási szabályok vonatkoznak a szexuális bűncselekményekkel kapcsolatos határozatokra. Az angolszász jogrendszerekben is a nevek közzététele tekinthető általános szabálynak: az lesz nyilvános, ami a tárgyaláson is nyilvános volt ‒ tette hozzá a főbíró.
Donald Trump győzelme nemcsak az Egyesült Államok, hanem a globális konzervatív mozgalmak számára is új lehetőségeket nyit. A Danube Institute konferenciája a NATO, Ukrajna és Izrael kapcsán vizsgálta a lehetséges változásokat.
Az Európai Unió olyan hatásköröket vett magához, amelyekről a Szerződések egyáltalán nem rendelkeznek.
A szervezők úgy gondolják, hogy az LMBTQ-kérdések korunk „legégetőbb kérdései”.
Az elnök már egy műtéten is átesett, és mostanra kötés nélkül jelent meg a nyilvánosság előtt.
A miniszterelnök az ENSZ klímacsúcsán vesz részt kedden.
„Nem tudom, hogy a mai nap után még hová lehet süllyedni” – írta a publicista.
A Tisza Párt női európai parlamenti képviselői hallgatnak az újabb botrányos hangfelvétel kapcsán.
