A köztársasági elnök az ENSZ-főtitkár víz- és szanitációs testülete ülésének megnyitóján úgy fogalmazott: az elmúlt évek árvizei, és az, hogy Magyarország felszíni vizeinek 95 százaléka külföldről érkezik, elegendő ok arra, hogy hazán elkötelezett legyen a víz ügye mellett.
Magyarország kiemelten elkötelezett a vízgazdálkodás ügye iránt – jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfőn Budapesten. Az elmúlt 11 év rekordárvizei és az a tény, hogy Magyarország felszíni vizeinek 95 százaléka külföldről érkezik, bőségesen elegendő ok arra, hogy Magyarország elkötelezett legyen a víz ügye mellett - jelentette ki az államfő a Magyar Tudományos Akadémia épületében, ahol megnyitotta az ENSZ-főtitkár víz- és szanitációs testületének (UNSGAB) ülését.
Áder János kijelentette, a vízhelyzet – a vízellátás biztosítása, a vízszennyezés megelőzése, az előrelátó vízgazdálkodás – a 21. század legsúlyosabb kérdése. A köztársasági elnök felidézte az idei, valamint a 2002-es és a 2006-os súlyos magyarországi árvizeket, és azt mondta, „a magyarok a saját bőrükön tapasztalták meg az éghajlatváltozás káros következményeit”. Hozzátette, ezt a kérdést csak nemzetközi összefogással lehet megoldani.
Elmondta, miután Magyarország felszíni vizeinek 95 százaléka külföldről érkezik, ezért „részben a szomszédainktól függ, mennyi és milyen minőségű vizet kapunk". Áder János elmondta: a szakértői testület ülése és a kedden kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozó jó alkalom arra, hogy „arról beszéljünk, felelősséget viselünk a jövő nemzedékekért, és szót tudunk váltani a nemzeti és a nemzetközi szervezetek felelősségéről is”.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
A miniszterelnök szerint az éghajlatváltozás árát nem fizethetik meg a gazdák.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
