„Ez egy rendkívül összetett helyzet” – felelte Jay Carney fehér házi szóvivő arra a kérdésre válaszolva, hogy miért nem minősíti Washington államcsínynek Murszi megbuktatását. „Ez a minősítés jelentős következményekkel járna és a kérdés komoly feszültségeket hordoz magában egyiptomiak milliói számára, akik eltérő nézeteket vallanak arról, hogy mi is történt” – fogalmazott Carney, arra célozva, hogy a legnépesebb arab országban sokan azt vallják, hogy Murszi jogsértéseket követett el.
Ha puccsnak minősítené a katonai beavatkozást, az Egyesült Államoknak le kellene állítania az Egyiptomnak folyósított, évi másfél milliárd dolláros katonai támogatást. Ezzel Washington elvesztené az Egyiptomra gyakorolt politikai befolyásolásának egyik fontos eszközét. Barack Obama elnök és kabinetjének tagjai elítélték ugyan a demokratikusan megválasztott Murszi eltávolítását, de attól tartózkodtak, hogy a hatalomba való visszatérését is követeljék. Ezzel azt a benyomást kelti az amerikai kormány, hogy hallgatólagosan támogatja az egyiptomi elnök megbuktatását.
Washington csak általános értelemben sürgette a demokratikus rendhez való visszatérést. A kormány álláspontjával ellentétben John McCain republikánus szenátor hétfőn kijelentette, hogy ő nehezen tudja másnak, mint puccsnak definiálni a történteket, ugyanakkor azt hangoztatta, hogy ő sem szeretné felfüggeszteni az Egyiptomnak nyújtott katonai támogatást. Carney rámutatott, hogy időbe telik, amíg Washington mérlegelni tudja a történteket és olyan felelősségteljes döntést hozzon, amely „a hosszú távú politikai céljainkat szolgálja”.
Az amerikai külügyminisztérium hétfőn „maximális visszafogottságra” szólította fel az egyiptomi hadsereget, miután legkevesebb 51-en életüket vesztették, amikor a hadsereg tüzet nyitott a Murszit támogató tüntetőkre. Jen Psaki külügyi szóvivő egyúttal békés demonstrálásra szólította fel a tiltakozókat is.