Én táncolnék veled

2013. május 23. 17:14

Hogy ugyé, ez a kormány, hogy ugyé, hogy már megint belé akar szóni az izébe.

2013. május 23. 17:14
Jakab Bálint

Igazi értékes fiatalok, egyetemi diplomával, kiváló anyagi és családi háttérrel állnak üsmeretségi körömben is a magány mezsgyéjén, néha a változhatatlanság kétségbeeső és belenyugvó keverékével, ahol az életnek nemhogy virtussága, hanem az alapértékei sem tétetnek próbára. A szabadságban elmagányosodott ember riad egy pillanatban. Az áldozat. Vagy korszellem? A körülmények rabja, aki szabadságvágyában a magány teljesítményéig jut el? Nem szándékosan, hanem nem számolva a realitásokkal. Vagy éppen olyan napi szinten a valóságban éli életét, ahonnan nincs kitörés a szépre. Van a szellem és test teljesítményére, de kevésbé a hűségre, beteljesedésre. Ez nem akarat kérdése, hanem valami más. Mondanám, hogy áldozati szerep.

Nem értem. Azokat nem értem, akik hasonlóan vágynak a szépre, jóra. És nincs lehetőség a beteljesedésre. Az egymásra találásra. Mert nincs lehetőség a találkozásra. Vagyis az emberhez mégis hozzátartoznának az élet keretei. A jó értelemben vett kötöttségek.

Ahol van érintés, ott van érintettség. Ahol van parázs, ott éleszthető a tűz. Ma már tűzrakó helyeket kell kitalálni és újratanulni mindent.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
anegy_
2016. május 16. 19:40
Jó írás, jó gondolat, jó elmélkedés. Sok éve már, szülői szigorral (fiamat, lányomat) tánciskolába + néptáncra járattam. Akkor nem tetszett nekik, ma már nagyon értékelik. Ezért tartom nagyon fontosnak a néptánc oktatás bevezetését kötelezően. A tánc - zene - ének kapcsolat magával hozza az értelmes emberi kapcsolatot is.
Agnieszka
2013. június 11. 23:09
Nekem ugyan mindhárom fiam már elég rég "elkelt", de erről van szó, ez nagyon okos ötlet.
Agricola
2013. június 07. 10:11
„Az emberhez mégis hozzátartoznának az élet keretei. A jó értelemben vett kötöttségek.” A neoliberálisok „Szabad Sajtója” viszont óriási hangerővel az ellenkezőjét hirdeti. A The Guardian szerzője szerint „Svédországban a gyerekeket megkérik ne lobogtassák a svéd zászlót, mert az rasszista, ill. mások érzékenységét sérti. Tombol a férfiellenessé vált nőpárti szemlélet, a gender-őrület, az, hogy minden, ami fiú-lány dolog, csak szexista konstrukció, káros nemi szerep, amit a legjobb már gyerekkorban kiiktatni a kicsik fejéből. Mi más lenne erre a legalkalmasabb, mint a nyelv, az orwelli Újbeszél, amely a szavak redukciójával a gondolatok redukcióját szolgálja. A svédek az elmúlt években azon fáradoztak, hogy megszüntessék a hímnemet ("han") és a nőnemet ("hon"), és egy új semleges nemet ("hen") verjenek bele a kicsik fejébe."
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!