Megegyeztek a felek a nyíregyházi iskola ügyében

A tárgyaláson – amelyen Balog Zoltán emberierőforrás-minisztert is meghallgatták tanúként – kiderült: ha egyik fél sem kéri a per folytatását, akkor október 23-án végleg befejeződhet a per. Czifra Károly, az egyházmegye jogi képviselője a tárgyalás után az MTI-nek elmondta, a szünetelés ideje alatt lehet megállapodást kötniük a peres feleknek az egyházi-közoktatási-köznevelési intézmény sorsáról úgy, hogy az a társadalmi elvárásoknak, a jogszabályoknak és az egyház törvényeinek is megfeleljen. Mohácsi Erzsébet, az egyházmegyét és az önkormányzatot perbe hívó alapítvány vezetője az MTI-nek elmondta: ha a felperes úgy látja, hogy hat hónapon belül nincs esély a megállapodásra az iskola bezárása ügyében, akkor kérheti a polgári peres eljárás folytatását a bíróságtól. „Abban reménykedünk, hogy az egyezség sikeres lesz, és nem kell folytatni az eljárást” – tette hozzá az alapítvány vezetője.

A jogvédők vezetője az MTI kérdésére elmondta: az alapítvány „stratégiája” a peren kívüli megegyezés, amelyet rögzítettek a keresetlevélben is, erről a lehetőségről a perindítás előtt már tárgyaltak az egyházmegyével. „Akkor még nem mutatkoztak késznek az egyezségkötésre, mert eltökélt szándékuk volt, hogy az iskolát megnyitják és felmenő rendszerben szakiskoláig működtetik” – fűzte hozzá. Az alapítvány elnöke szerint nem mellékes az sem, hogy Balog Zoltán miniszter is bekapcsolódott az egyezségkötési folyamatba. „A miniszter úr személye azért jó, mert garantálhat egy sor olyan intézkedést, amelyet más esetekben nem tudunk kieszközölni, {...} ez nagyobb lehetőséget ad nekünk, hogy a megoldásról tudjunk egyeztetni” – fogalmazott Mohácsi Erzsébet.

Balog Zoltán a szülők és a sajtó körében is nagy érdeklődést kiváltó keddi tárgyaláson egy több pontból álló egyezségi javaslatot mutatott be a perben álló felek megegyezése érdekében. A miniszter szerint a javaslat és a tárgyalási tematika alapján három dologban érdemes és szükséges megegyezniük a feleknek: az egyik az iskola létéről szól, vagyis valóban értelmes dolog-e a köznevelési keretben iskolát fenntartva végezni az integrációs munkát a Huszár-telepen. Ha nincs iskola, akkor is érdemes valamilyen felzárkóztató osztályprogramot indítani – jelezte a tárcavezető, hangsúlyozva, hogy az alsó tagozat fenntartása jó ötlet lenne, hiszen a gyerekek így saját környezetükben kezdhetik el a tanulást. Véleménye szerint az iskola felzárkózásnak kevés, emellé olyan programokat kell hozzárendelni, amelyek segítik például a felnőttképzést és a lakhatási körülmények javítását. Balog Zoltán egyúttal hangsúlyozta, hogy a kormányzat az egyházmegyével közösen több, munkahelyteremtéssel és képzéssel kapcsolatos integrációs programot is elindított már a telepen.

A miniszter szavai szerint azt kell megnézni, hogy az iskolához milyen más intézményeket rendeljenek hozzá, s utalt egy tanoda létrehozásának tervére, amellyel egyébként korábban mindkét peres fél egyetértett. Balog Zoltán közlése szerint ugyanilyen fontos feladat az iskolát elvégzett tanulók „továbbkísérése” is. Az Emberi Erőforrások Minisztérium készen áll arra, hogy a megállapodásban reá háruló feltételeket megteremtse – hangsúlyozta a tárgyaláson Balog Zoltán, aki az egyezségi javaslat határidejének július 31-ét javasolta. Elmondta azt is: a nyíregyházi Huszár-telepen egy integrációs program kezdődött el, létrehozták a Türr István Képző- és Kutató Intézet (TKKI) helyi szervezetét is, amely koordinálja az egyház, a civil szervezetek, a város és a kormányzat ebben az ügyben végzett tevékenységét.

A több mint másfél óráig tartó meghallgatásán Balog Zoltán kifejtette: az alapítványnak más ügyekben akár segítő is lehet a tevékenysége, de a szerepük „ebben az ügyben káros, és hátráltatja azt a munkát, amit az egyház elkezdett”. „Csalódást okozott nekem, hogy ezek után az alapítvány elutasította az egyezséget, és itt a tárgyalóteremben kell nekünk egyfajta ingyen cirkusz keretében keresni az igazunkat”, hiszen erre itt sokkal kevesebb az esély, mint a tárgyalótermen kívül – mondta. Hozzátette: igenis van egy olyan keskeny út, amelyen összetalálkozhat a felzárkózás és a szegregáció kizárásának érdeke, valamint az a romapasztorációs munka, amelyet az egyház végez a Huszár-telepen. Balog Zoltán ugyanakkor felháborítónak és méltánytalannak nevezte azt, hogy egy jól működő iskola bezárására hihetetlen apparátust, energiát mozgat meg egy alapítvány. Hangsúlyozta, fontos, hogy ne legyen Magyarországon hátrányos megkülönböztetés és szétválasztás, de az is megengedhetetlen, hogy egyes embercsoportokat hátrány érjen. A miniszter érkezésekor a tárgyalóteremben néhányan „Balogi felzárkóztatás” feliratú transzparenst emeltek fel, a bíró azonban rendre utasította és a cselekmény abbahagyására szólította fel a tiltakozókat, akik annak eleget tettek.