Abuja érseke óva int attól, hogy a nigériai konfliktust muszlim-keresztény szembenállásra egyszerűsítsék

Surján kedden – az Emberi Jogok Határok Nélkül (HRWF) nevű szervezettel közösen - konferenciát szervezett Brüsszelben a vallás- és gondolatszabadságról, majd másnap külön megbeszélésen fogadta az abujai bíboros érseket. Nigériában a terroristaként számon tartott iszlám fundamentalista csoport, a Boko Haram „vallásinak” mondott tisztogatást végez az ország északkeleti felében, nem kímélve emberi életet, templomot, magántulajdont. A kormány képtelen a cselekvésre, az ellenzék pedig saját pozícióját próbálja ennek kapcsán megerősíteni – vázolta a helyzetet Surján László, az Onaiyekan bíborostól kapott ismertetés alapján.

A nigériai főváros katolikus érseke párbeszédet sürget, ám óva int attól, hogy bárki az egész konfliktust muszlim-keresztény szembenállásra egyszerűsítse – közölte a magyar kereszténydemokrata EP-alelnök. „Nigéria vallásilag sokszínű ország, ahol általában jól megférnek egymás mellett a különböző hitű emberek. A terroristák mindenkit ellenségnek tekintenek, aki másként gondolkodik. Az áldozatok között keresztények és muzulmánok egyaránt vannak, s minden egyes robbantott bombának nemcsak a helyszínen borzasztó a fizikai hatása, de mérgezi a társadalmat, sőt világszerte erősíti a képet a kereszténység és az iszlám harcáról. Ez végzetessé fajulhat, ezért minden erővel a párbeszéd megnyitásán kell dolgoznunk” – ismertette az abujai érsek szavait Surján László.

A vallásszabadság-konferencia alkalmából bemutattak Brüsszelben két új könyvet, amelyet a közelmúltban adott ki a HRWF ebben a témában. E kiadványok szerint a vallásszabadságot a leginkább lábbal tipró tíz ország a következő: Azerbajdzsán, Egyiptom, India, Indonézia, Irán, Kazahsztán, Nigéria, Pakisztán, Oroszország és Üzbegisztán.