Kikosarazta a németeket a francia miniszterelnök
Michel Barnier inkább Meloniékhoz siet Olaszországba, ami finoman szólva is szokatlan a német-francia kiegyezés óta – viszont jó oka van rá.
A két napja megválasztott egyházfő első lépéseiről írt a pénteki olasz sajtó, emellett több lap cikkezett - egymásnak ellentmondva - Jorge Mario Bergoglionak az argentin katonai diktatúra idején játszott szerepéről.
A sajtó arról is írt, hogy Ferenc pápa állva és nem a trónuson ülve fogadta a bíborosok üdvözletét. A csütörtökön a Sixtus-kápolnában bemutatott szentmisén pedig arrébb helyeztette az oltárt, hogy a hívőkkel szemben állhasson, miközben XVI. Benedek háttal állt nekik. A lapok kiemelték első szentbeszédének azt a mondatát, amely szerint „az Evangélium nélkül az egyház non profit szervezetté alakul át”. Az Il Fatto Quotidiano szerint a Santa Maria Maggiore bazilikában Ferenc pápa felismerte a pedofil vádak elől ide visszavonult Bernard Francis Law nyugalmazott bostoni érseket, és azonnali „eltávolítását” sürgette. Ezt a hírt Federico Lombardi szentszéki szóvivő pénteken nem kívánta kommentálni.
A napilapnak nyilatkozó Horacio Verbitsky argentin újságíró „csapásnak” nevezte Bergoglio megválasztását. A Bergogliót korábban is rendszeresen bíráló újságíró most azt nyilatkozta, hogy a pápa „úgy viszonyul saját kontinenséhez, ahogyan Wojtyła szegült szembe a Szovjetunióval. Bergoglióban II. János Pál populizmusa Ratzinger intellektualizmusával ötvöződik, és mindkettőnél politikusabb”. Verbitsky a most megválasztott pápa legfőbb argentin bírálója, könyvet írt a katolikus egyház szerepéről az argeintín katonai junta idején, s ebben azt állítja, hogy Bergoglio megvonta a jezsuiták által adott védelmet a két paptól, s ezzel gyakorlatilag zöld jelzést adott a katonáknak az elrablásukhoz.
Ennek ellentmondott a Corriere della Serában Adolfo Pérez Esquivel Nobel-békedíjas argentin emberjogi aktivista. Mint kifejtette, „voltak a diktatúrával összejátszó püspökök, de Bergoglio nem volt közöttük”. A Corriere megjegyezte, hogy Christina Fernández de Kirchner argentin elnök olyan arccal fogadhatta Bergoglio megválasztását, ahogyan 1978-ban Edward Gierek, a kommunista Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetője vehette tudomásul Wojtyłának, a „számára lehető legrosszabb pápának a megválasztását”. A napilap Bergoglio bíboros és a Kirchner elnöki család közötti feszült viszonyra emlékeztetett. A Corriere és az Il Messaggero értesülései szerint Bergogliót a konklávé ötödik szavazásán több mint 90 szavazattal választották meg pápává.
Az emberek kezdenek belefáradni abba, hogy az „anyagi természetű problémák mindent elnyomó módon” nehezednek rájuk – nyilatkozta a pápaválasztás eredményéről a svédországi katolikus egyház vezetője. Anders Arborelius érsek úgy véli, nem véletlen, hogy az új pápa a Ferenc nevet választotta. Útmutatásában a keresztényeket újra az egyszerűségre és a szegények támogatására szeretné rábírni – vélte az érsek. Anders Wejryd, a protestáns egyház (Svenska Statskyrkans) vezetője kiemelte, a protestáns és a katolikus egyház kapcsolata világszerte jó. Pozitívnak tartja, hogy az új pápa olyan személy lett, aki a jezsuiták képviselője, aki mindig az emberek közvetlen közelében élt, és akinek a „hitelessége nem vonható kétségbe”. A sajtóértékelések többsége szerint a konklávé döntése helyes volt, megfelelő jelöltet választottak a katolikus egyház élére.