A bíborosi tanácskozás negyedik napján sem született döntés a pápaválasztás időpontjáról - jelentette be Federico Lombardi szentszéki szóvivő. Már csak egy pápaválasztó bíborost várnak a Vatikánba.
Összesen 152 bíboros érkezett már meg a Vatikánban hétfő óta zajló kongregációkra. Közöttük 114 a pápaválasztó: a konklávéra várt utolsó, 80 évnél fiatalabb pápaválasztó bíborosnak legkésőbb péntekre kell megérkeznie Vietnamból – mondta Lombardi. A csütörtök délelőtti ülésen 16 bíboros szólalt fel, közöttük a kúria gazdasági hivatalainak vezetői. Téma volt az evangelizáció és az egyháznak a szegényekért végzett tevékenysége is. Ami a pápaválasztás időpontját illeti, Lombardi úgy fogalmazott, a bíborosi testületet vezető Angelo Sodano feladata, hogy ezt szavazásra bocsássa: „ha ezt eddig nem tette meg, azt jelenti, hogy Sodano úgy érezte, még nem érkezett el a konkávé kitűzésének az ideje”.
A szóvivő közölte, hogy a bíborosok gyásztáviratot fogalmaztak meg, hogy kifejezzék részvétüket Hugo Chávez venezuelai elnök halála miatt. Lombardi azt is elmondta, hogy a Sixtus-kápolnának a konklávéra való előkészítése jó ütemben halad, de a fekete és fehér füstöt eregető kályha kéményét még nem szerelték be. A La Repubblica olasz napilap csütörtökön a Vatikán egy névtelenül nyilatkozó munkatársával közölt interjút, aki 2012-ben részt vett a bizalmas vatikáni dokumentumok kiszivárogtatásában. Az interjúalany elmondta, hogy az iratok ellopásáért másfél évre ítélt, majd pápai kegyelemben részesült Paolo Gabriele volt pápai komornyik „nem egyedül cselekedett”. Húsz fős csoport robbantotta ki a Vatileaks-botrányt, „a Vatikánban dolgozó egyháziak és laikusok, akik ezt XVI. Benedek védelmében és az egyházi ügyek átláthatóságáért tették”.
„Ha valakinek mondanivalója van, jobb ha nem névtelenül teszi” – reagált Lombardi. Az olasz sajtó úgy tudja, a bíborosi tanácskozásokon már volt szó a Vatileaks-jelentésről, de a dossziét összeállító bíborosok csak az ügyben érintett két laikus vatikáni dolgozó nevét fedték fel. A bíborosok kezdeti nyilatkozataik után hallgatásba burkolóztak és már nem állnak le beszélgetni a Vatikán kapuiban rájuk váró újságírókkal. Az észak-amerikai bíborosok is lemondták sajtótájékoztatóikat, mivel ezekkel az olasz lapok szerint „magukra vonták a kúria haragját”.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
Mindent megtesznek azért, hogy befolyásolják a szavazókat – állapította meg a Magyar Nemzet.
Sopron, Debrecen, Székesfehér vár és Budapest a miniszterelnök országjárásnak e heti állomásai.
