Idén stagnál a magyar gazdaság, az államháztartási hiány a GDP 3,5 százaléka körül alakulhat, míg az infláció éves átlagban 3 százalékra eshet, írja legfrissebb elemzésében a GKI gazdaságkutató.
A GKI kifejti: a magyar GDP 2013-ban a 2010. évi szinten lesz, ráadásul a gazdaság ehhez is feléli tartalékait. „Az emberek magánnyugdíj-vagyona eltűnt, a devizatartalék csökken, a tőke és a képzett munkaerő távozóban” – vélekedik a GKI.
Az iparban a tavalyi visszaesés után 2013-ban már egy százalék közeli növekedés várható, elsősorban az autógyári kapacitások belépése következtében. A mezőgazdasági GDP a tavalyi aszályos év után átlagos időjárás esetén 15 százalékkal emelkedik, ami mintegy 0,5 százalékponttal járulhat hozzá az idei GDP növekedéshez. Az építőipar teljesítménye 2013-ban hét évnyi zuhanás után várhatóan stagnál, csakúgy, mint a lakásépítés (10 ezer új lakás átadása várható).
A kiskereskedelmi forgalom és a turizmus ugyancsak stagnál az előrejelzés szerint. A szolgáltató szféra enyhe visszaesése folytatódik, egyedül az infó-kommunikációs ágazatban várható növekedés. A közszolgáltatások – mindenekelőtt az egészségügy és az oktatás – színvonala a forráskivonás, a rossz bérezés, de főleg az átgondolatlan és az érintettekkel előre nem egyeztetett beavatkozások miatt gyorsulva romlik – véli a GKI.
Az eddigi döntések hatására az infláció éves átlagban 3 százalék környékére eshet, de ennek az előrejelzésnek nagy a bizonytalansága. A költségvetési kiadásból és a szolgáltató vállalatok tőkefeléléséből finanszírozott árcsökkentés ugyan átmenetileg reáljövedelem-növekedést generálhat, de már egy-másfél éves távon újabb inflációs hullámot fog elindítani. Romlani fog a szolgáltatások minősége, ami a burkolt infláció legrosszabb formája – fejti ki a GKI.
Az előrejelzés szerint 2013-ban az EU módszertana szerinti államháztartási hiány végül a GDP 3,5 százaléka körül alakul. Nem zárható ki ennél érzékelhetően (0,5-1 százalékponttal) magasabb deficit sem a telekommunikációs adóra vonatkozó, viszonylag késői időpontban megszülető kedvezőtlen EU bírósági ítélet, vagy a választási költségvetés erőteljesebb érvényesülése esetén. A GKI úgy véli, az államadósság nem csökken 2013-ban.
A munkaerőpiacon sem várható érdemi javulás a gazdaságkutató szerint: a foglalkoztatás statisztikailag 1 százalékkal emelkedik a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás terjedése révén, a valódi – vagyis az üzleti és adózó – hazai munkahelyek száma csökken. A munkanélküliségi ráta a 2011-2012. évi 10,9 százaléknál – a választások közeledtére is tekintettel – egy hajszállal alacsonyabb, 10,8 százalék lehet 2013-ban a GKI előrejelzése szerint.
A külső egyensúly 2013-ban is kedvező lesz, a külső finanszírozási képesség 3,5-ről 4,2 milliárd euróra, a GDP 3,6 százalékáról 4,3 százalékára emelkedik. A magyar működőtőke-import a romló hazai befektetési klíma miatt várhatóan elmarad a tőkeexporttól. Várhatóan kissé esik a devizatartalék is, de ha a tavaly év végi 34 milliárdról 32-31 milliárd euró alá csökkenne, az már kockázatos mértékben rontaná az ország pénzügyi megítélését.
A GKI 2013-ban átlagosan 4 százalék körüli bruttó és nettó béremelkedést prognosztizál. A keresetek reálértéke így (3 százalékos inflációt feltételezve) 1 százalékkal nő. A nyugdíjak reálértéke – mivel azok idén a kormány eredeti inflációs előrejelzésének megfelelően 5,2 százalékkal bővülnek – körülbelül 2 százalékkal emelkedik idén. A családi pótlék és az egyéb szociális jövedelmek reálértéke csökken, az álláskeresési támogatásé azonban megmarad. A külföldön dolgozók családjuknak hazautalt jövedelme emelkedhet. Mindezek alapján összességében a reáljövedelmek 1-1,5 százalék körüli bővülése várható.
A beruházások a GKI szerint 2013-ban 2 százalékkal tovább csökkennek, a kétezres évek első évtizedében még 20-25 százalékos beruházási ráta idén 17 százalék alá esik. Ez kirívóan alacsony arány, már a tőkeállomány megújítását sem nagyon fedezi – hívja fel a figyelmet a GKI.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kapcsán a gazdaságkutató kifejti: mivel az új jegybanki vezetéssel a monetáris tanács kormányhoz való lojalitása teljessé válik, a közeljövőben csak abban az esetben várható a kamatcsökkentési periódus megszakítása, ha a pénzügyi stabilitás kerül veszélybe. A GKI hozzáfűzi, hogy a kamatcsökkentés nem fog érdemi lendületet adni a gazdaságnak, viszont gyengíti a forintot.
A GKI éves átlagban a tavalyi 290 forint után 2013-ban 295 forint éves átlagos euró-árfolyamra számít, jelentős kilengésekkel. A banki hitelállomány a törlesztések miatti 6-7 százalékkal tovább csökken, új hitelekre alig van igény. A forint erőteljes gyengülése esetén a 2012 elejeihez hasonlóan ismét lendületet kaphat a hazai megtakarítások külföldre menekítése – olvasható a közleményben.
Indonéziában, a Fülöp-szigeteken és Üzbegisztánban járt Frank-Walter Steinmeier német államfő, ahol szakképzett munkaerőt keresett hazája számára.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
Közeleg az első igazi erőpróba, most bizonyíthat Magyar Péter és a Tisza Párt.
Eközben Bulgáriában pár hónappal az euró bevezetése után az egekbe repültek az élelmiszerárak és az infláció.
Aki lenézi az ipart, az valójában a dolgozó embereket nézi le.
Szalai Piroska rámutatott, hogy több intézkedés kivezetése gyors elszegényedéshez vezetne a társadalomban.
A globális nagytőke agresszív nyomulása Magyarországon eddig nem látott koalíciókat eredményezhet, véli Schiffer András. A volt képviselő szerint a „mikroadományozók” már készülnek a Tisza szekerének elnehezülésére. Arról is kérdeztük, visszatér-e a politikába.
Nicusor Dan liberális államfő nem szeretné kormányra engedni a népszerű szélsőjobbos AUR pártot.
