A keresztényeknek sürgetően át kell érezniük, hogy milyen nagy szükségük van az egységre – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a Krisztus-hívők egységéért tartott ökumenikus imahét ünnepi országos nyitó istentiszteletén vasárnap Budapesten, a Fasori evangélikus templomban.
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) rendezvényén Erdő Péter kiemelte: a keresztényeknél is jobban rászorul az egységre a nem hívő világ, „korunk és a világ állapota pedig megkívánja, hogy újra átérezzük missziós küldetésünket, hitünk továbbadásának vágyát és örömét”. Ezért is fontos keresztények egysége – mondta a bíboros. Erdő Péter rámutatott: ahogyan az emmauszi tanítványok találkoztak Jézussal, úgy kell minden idők hívő emberének találkoznia a feltámadott Jézussal.
A bíboros utalt arra: „a Krisztussal való találkozás eredménye az, hogy az ember megváltozik. (...) Ezt érezhetjük át mi is, mert ha belegondolunk abba, hogy mit is jelent az, hogy Jézus tényleg feltámadt, akkor (...) el kell mondanunk ezt az örömhírt mindenki másnak is, hogy a szerint igazítsuk az életünket. Mert akkor nincs vége a mi életünknek sem a halállal”.
Steinbach József, a MEÖT elnöke, református püspök kiemelte: az ökumenikus imahét üzenete, hogy egyenrangú partnerekként beszélgessünk egymással. Mint mondta, az igazi párbeszéd az, amikor az egyik ember figyel a másikra, s az eredményes párbeszéd alapja az, hogy „gyorsnak kell lenni a hallásra”. Igehirdetésében beszélt arról is, hogy a híveknek a hittételeken felülemelkedve kell „együtt áldani az Urat, (...) ez Istennek tetsző”. Együtt kell azt is megvallani, hogy Isten az atyja Jézusnak – állapította meg.
A MEÖT elnöke azt mondta, a keresztények „együtt emlékeznek az Úr hatalmas tetteire, mert a keresztények emlékező közösség”. Emlékeztetett arra, hogy "Isten legnagyobb tette, amit az ő egyszülött fiával cselekedett velünk”, és ezt a gyermekeknek, unokáknak tovább kell adni, annak ellenére, hogy a keresztény egyházak Európában „hagyománytörésben élnek”, mert „elfelejtették az örömhírt továbbadni”. Az istentisztelet liturgiáját Erdő Péter és Steinbach József a MEÖT tagegyházainak képviselőivel közösen mutatta be.
Az idei ökumenikus imahét bibliai mottója az ószövetségi Mikeás prófétától származó idézet: „... mit kíván tőled az Úr!” Az egyetemes imahét anyagának eredeti vázlatát az Indiai Keresztény Diákmozgalom készítette az Összindiai Katolikus Egyetemi Szövetséggel és az Indiai Ökumenikus Tanáccsal egyetértésben. A végső szöveget az Egyházak Világtanácsának Hit- és Egyházszervezet Bizottsága és a Keresztény Egységet Előmozdító Pápai Tanács által létrehozott nemzetközi bizottság tagjai hozták létre.
Az ökumenikus imahetet 1908 óta rendezik meg, azon először csak az anglikán és a katolikus egyház tagjai vettek részt, és kizárólag az egyesült államokbeli Graymoorban tartották meg. Ma már szerte a világon és Magyarország szinte minden településén ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket, és imádkoznak a Krisztusban hívők egységéért az imahét idején a különböző felekezetű gyülekezetek.
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Csodálatos emberség címmel várják a katolikusok XIV. Leó első enciklikáját az emberi méltóságról és társadalmaink állapotáról. Az új egyházfő visszafogottabb elődjénél, és egyelőre középutas politikát látszik képviselni.
A húsvéti szent három nap kezdetén, a kampány finisében beszélgetett Orbán Viktor Máthé Zsuzsával, a Szent István Intézet igazgatójával, a Misszió DPK alapítójával a Karmelita kolostorban. A beszélgetés középpontjában a hit, a keresztény politika és Európa jövője állt.
Aki hisz Krisztus feltámadásában, képes a helyi értékén kezelni az olyan véges dolgokat is, mint a politika – véli Blanckenstein Miklós. Húsvéti beszélgetés elmélyülésről, odaszentelt figyelemről és az önsajnálat ellenszeréről.
Ábrahám Róbert a Frizbi legújabb adásában kendőzetlen őszinteséggel beszél az európai identitás válságáról. Az újságíró szerint a keresztény gyökerek tudatos leépítése egy istentelen, „bábelista” birodalom, az Európai Egyesült Államok útját egyengeti, amely felemésztheti a nemzeti szuverenitást és a kulturális örökséget.
Valószínűleg már régen nem élne, ha nem tér meg időben.
„Magyarország nem volt sem Európa, sem a kereszténység védőbástyája” – írták.
A Tisza elnökének egyetlen pontot sem sikerült betartani.
Elismert orvosként mi sarkallta arra, hogy ringbe szálljon a politikában? Mit gondol a helyi egészségügyről? Mi a legnagyobb kihívás a pécsi régióban? Ezekről is kérdeztük a Fidesz pécsi jelöltjét az MCC rendezvényén.
