Képző- és iparművészeti kiállítások, színházi előadások és koncertek is várják az érdeklődőket szeptember 15. és 23. között az Ars Sacra fesztivál közel 250 helyszínén országszerte és határon túl.
A Magyar Nemzeti Múzeum a Sacrosanctus – Ami szent és sérthetetlen című kiállítással vesz részt a fesztiválon – közölte Csorba László, a múzeum főigazgatója a fesztivál pénteki megnyitóján Budapesten. Mint mondta, a szakrális művészet nyúlik vissza az időben a legrégebbre, s ez a régészeti tárlat is az időben való visszajutás élményét adja. Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek emlékeztetett a fesztivál mottójára: „Az igazság szabaddá tesz”. Hangsúlyozta, hogy a művészet akkor szakrális, ha nemcsak a hétköznapi helyzetek igazságát mutatja, hanem ablakot nyit egy nagyobb, transzcendentális távlat felé.
Az Ars Sacra Alapítvány hatodik éve szervezi meg a templomok éjszakáját és a szakrális művészetek hetét, a két eseménysorozat közös új neve Ars Sacra fesztivál. A Kárpát-medencei programsorozat keretében a nagy budapesti múzeumoktól a vidéki gyűjteményekig, a kis falusi kápolnáktól a Szent István-bazilikáig több száz program várja az érdeklődőket kilenc napon át. Ezúttal is számos új helyszín kapcsolódik be: a Budapest Galéria, a Duna Palota, a Klebelsberg Kultúrkúria, a MOM Kulturális Központ, a Dorottya Café, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum először fogad be a fesztiválhoz kapcsolódó programokat, a Szépművészeti Múzeum és a Kiscelli Múzeum pedig sok év után újra programhelyszín lesz.
A rendezvény sajátossága, hogy a határokon átívelve a művészetek nyelvén igyekszik kifejezni az evilági életen túlmutató szakralitás jelenvalóságát a világban. A fesztivál programjait – képző- és iparművészeti kiállításokat, különböző műfajú koncerteket, színházi, irodalmi előadásokat, tárlatvezetéseket, gyerekprogramokat – ingyenesen látogathatja a közönség.
A Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Kiscelli Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum egy-egy szakrális tematikájú kiállítással, előadással vagy koncerttel kapcsolódik a fesztiválhoz. Vasárnap a többi között az egyházak közös zenei áhítata a Szent István-bazilikában, a MOM Kulturális Központban Bogányi Gergely zongorakoncertje, a Petőfi Irodalmi Múzeumban Lovas Ilona iparművész kiállítása, a Semmelweis Szalonban Lackfi János és a Misztrál együttes várja az érdeklődőket. A délvidéki Oromhegyesen könyvbemutatóval, helytörténeti, néprajzi és építészeti előadásokkal, a felvidéki Szent András-templom orgonakoncerttel és Méry Gábor szlovákiai fotóművész falképeit bemutató tárlattal, a Csemadok Galéria a Koronánk - Gyöngyünk című kiállítással készül. A fesztivál részeként a kulturális örökség napjaihoz kapcsolódó templomok éjszakáján szombaton, idén a Kodály-évforduló kapcsán több felekezet templomában csendül fel azonos időben egy-egy Kodály-mű egyszerre, határokon innen és túl. Stuttgartból a Bruder-Klaus-templom, a Magyar Katolikus Egyházközség temploma is csatlakozott a templomok éjszakájához.
Hiszek az egy Úrban, Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, aki nem azonos Laár András Jézus nevű jógijával. Vizvári Soma írása.
Sok fiatal férfinek lett elege abból, hogy egyre több protestáns templom előtt lógnak a pride-zászlók és a Black Lives Matter transzparensek, ezért úgy érezték, lépniük kell.
A szolgálatok közlése szerint a nehéz időszakokban még többen csatlakoznak soraikba. Erre volt példa a vörösiszap-katasztrófa, az ukrajnai háború kitörését követő menekülthullám vagy idén ősszel a dunai árvíz.
„Mi vagyunk többségben ebben a városban, és sajnos nem érzem, hogy Romániában élnék” – árulta el a problémáját az illető.
Egy évtizeden át volt a miskolci közönség kedvence, egy ideje pedig a Thália Színházban már a fővárosi nézők is láthatják, hányféle szerepben képes tökéletesen helytállni. Interjúnk.
Ortodox országról beszélünk, ahol a katolikusok elsöprő többsége a magyar kisebbséghez tartozik.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Michael McGrath állítja, nyitott a tárgyalásokra, de ugyanúgy kész elzárva tartani az uniós pénzcsapokat.
