Akinek nincs semmije, annyit is ér
Nem bírom a rugdosást visszatartani, ez kereszténynemzeti természetem.
Harminckilenc lelkipásztor – köztük három honosítási kérelmet benyújtó – tett eredményes lelkészképesítő vizsgát az Egységes Lelkészképesítő Bizottság (ELB) előtt szeptember 11. és 13. között Budapesten, a zsinati székházban.
Először tavaly hirdette meg a Zsinati Lelkészképesítő Bizottság az egységes vizsgát, amelyen akkor harminchárman feleltek meg a követelményeknek. Idén, mintegy ötvenegyen adták be a jelentkezéshez szükséges anyagokat. A sikeres vizsgát tett lelkészjelöltek egyházkerületi felszentelésük után önállóan választható lelkipásztorokként folytathatják szolgálatukat a Magyarországi Református Egyházban. A vizsgán megfigyelőként jelen voltak a Kárpát-medencei egyháztestek képviselői is.
Az egységes lelkészképesítő vizsga a református lelkészi képesítés elengedhetetlen feltétele – mondja ki a Magyar Református Egyház 2009. május 22-én elfogadott közös alkotmánya. Amint azt Bölcskei Gusztáv, az ELB elnöke lapunknak elmondta, eredetileg az egész Kárpát-medencére érvényes lelkészképesítő követelményrendszer és vizsga kidolgozásában gondolkodtak, de egyelőre csak a Magyarországi és a Kárpátaljai Református Egyházon belül valósult meg a lelkészképesítés egysége. Korábban – bár Zsinati Lelkészképesítő Bizottság már akkor is volt – minden egyházkerület házon belül végezte a lelkészek önálló szolgálathoz szükséges készségeinek és képességeinek vizsgálatát – két éve pedig egy bizottság előtt kell az egyetemi tanulmányaikat már befejezett lelkészeknek számot adniuk tudásukról. Ez a vizsga az egyházi, lelkipásztori szolgálatra való befogadás utolsó lépcsője, amikor az egyház képviselői döntenek tárgyi tudás és személyes érettség alapján a jelentkezők alkalmasságáról az önálló gyülekezeti szolgálatra.