Az euróövezet jövője szempontjából sorsdöntő parlamenti választások kezdődtek vasárnap reggel Görögországban, 9,7 millióan szavazhattak este hatig. Az államcsőd által fenyegetett Görögországban a mostani választás hat héten belül a második. Az első exit pollok szerint az Új Demokrácia 27,5-30,5, a Sziriza 27-30 százalékot érhet el, míg a PASZOK 10-12 százalékot, a Demokratikus Baloldal 5,5 százalékon végezhet.
A szavazóhelyiségek közép-európai idő szerint reggel 6 órakor nyíltak meg, a 9,7 millió szavazópolgár este 18 óráig adhatja le voksát. A legelső előrejelzések rögtön ezt követően várhatók. Az államcsőd által fenyegetett Görögországban a mostani választás hat héten belül a második. A május 6-i parlamenti választások nyomán ugyanis patthelyzet alakult ki, és az első három helyen végzett politikai párt közül egyik sem volt képes többséggel rendelkező kormányt alakítani. Megfigyelők szerint fennáll az a veszély, hogy a vasárnapi választások után is hasonló helyzet alakulhat ki.
Az Európa által aggodalommal és feszült figyelemmel kísért választások tétje Görögország euróövezeti tagságának, illetve az országgal kötött nemzetközi hitelmegállapodásnak, valamint az ennek fejében vállalt, kemény megszorításokkal járó reformprogramnak a jövője. A hagyományos nagy pártok, a konzervatív Új Demokrácia, valamint a szocialista PASZOK a megállapodás mellett vannak, miközben a görög politika új csillagának számító Radikális Baloldali Koalíció, a Sziriza a hitelmegállapodás azonnali felmondását helyezte kilátásba - számol be a távirati iroda.
A Sziriza elnöke a szavazás előestéjén azt hangoztatta, hogy pártja ugyan az euró, illetve az euróövezeti tagság mellett van, de - mint fogalmazott - nem minden áron. Alexisz Ciprasz Görögország megfélemlítésével és tönkretételével vádolta az Európai Uniót, és arra szólította fel a görög baloldalt, hogy álljon a Sziriza mögé, amely elutasítja a nemzetközi mentőcsomag fejében vállalt megszorításokat. A rajthoz álló 21 párt közül csupán hétnek van tényleges esélye arra, hogy átlépje a parlamentbe jutást jelentő 3 százalékos szavazatküszöböt.
A legutolsó felmérések azt mutatták, hogy a győzelemre a konzervatív Új Demokráciának és a Radikális Baloldali Koalíciónak (Sziriza) van leginkább esélye. Abszolút többséget azonban várhatóan egyikük sem fog szerezni, így mindenképpen újabb kemény alkudozásra van kilátás a pártok között egy koalíciós kormány megalakítása érdekében.
Angela Merkel kancellárral az élen több európai uniós vezető figyelmeztette Görögországot, hogy ne fordítson hátat az eurónak, és hajtsa végre a nemzetközi hitelmegállapodásban foglaltakat. Szakértők szerint az euróövezet számára beláthatatlan következményekkel járna, ha a megszorító reformok ellen fellépő radikális baloldal nyerné a választásokat. Erre utal az is, hogy a Kitekintő.hu a jelen cikk címében foglalt mondattal vezette fel a görög választásokról szóló hírét a Facebookon.
Frissítés: az első exit pollok szerint az Új Demokrácia 27,5-30,5, a Sziriza 27-30 százalékot érhet el, míg a PASZOK 10-12 százalékot, a Demokratikus Baloldal 5,5 százalékon végezhet.
A Tisza Párt „történelmi felhatalmazása” gyors cselekvéseket igényel Zárug Péter Farkas szerint, de megvan rá az esély, hogy egy demokratikus „béna kacsává” válik.
Európában hárommillióan, Magyarországon 251 ezren élhettek volna tovább.
A Skót Nemzeti Párt megnyerte a helyi választást, de nem szerzett önálló többséget. A függetlenségpárti erők azonban minden korábbinál erősebb parlamenti többséget alkotnak, miközben a Brexit után Skócia számára az önrendelkezés kérdése egyre inkább összekapcsolódik az Európai Unióhoz való visszatérés ígéretével.
Tavaly ősszel visszavonult a közélettől, de a jobboldal súlyos választási veresége most visszatérésre késztette Szentesi Zöldi Lászlót, aki ennek ellenére vallja: az ember nem a politikáért él.
Az AEK Athén edzője szerint a válogatott csatár még nem érte el pályafutása csúcsát.
Ez ez a polgári Magyarország.
Ismét szélsőséges időjárás okoz problémát a magyar mezőgazdaságban: szárazság van, és tavaszi fagy is pusztított a gyümölcsösökben. Mindezt tetőzi a geopolitikai feszültségek hatására kialakult általános energiaválság.
Máthé Zsuzsát, a KDNP, valamint Dúró Dórát, a Mi Hazánk országgyűlési képviselőjét kérdeztük az iskolai szexuális nevelésről, valamint a megszűnés szélén álló szívhangrendeletetről.
