„Az Európai Unió is szenved a maoizmustól. Ennek friss és borzalmas dokumentuma a tyúkokról szól: »A tojótyúkok csak fészkelő hellyel, kapirgáló térrel és ülőrúddal feljavított ketrecekben, illetve választható struktúrákban tarthatók. Minden tojónak 750 négyzetcentiméter területet kell nyitni a ketrecben; emellett fészekládáról, alomról, ülőrúdról és karomfenő kőről is gondoskodni kell, hogy a tyúkok kielégíthessék biológiai és viselkedésbeli kívánalmaikat.
Az uniós maoista nem veszi észre, hogy csak Budapesten – a tengerparti villatulajdonos világvárosában – több tízezer a hajléktalanok száma. Nem tyúkok hajléktalanok. Hanem emberek.(...)
Tehetségtelen.
De ettől nem ő szenved, hanem a kontinens. A földrész félmilliárd lakója szenved a maoista tehetségtelenségétől. A maoista maga is tudja, hogy tehetségtelen. Csak zsebe megtöméséhez, a fontoskodáshoz, a bazsalygáshoz ért. Hatalmas kárt okozott Európának. De marad a pénzes zsáknál. Folytatja a károkozást.
Cinikus.
Már sok millióan tudják, hogy a maoista tehetségtelen és cinikus. Azaz maoista. De még sokáig marad a pénzes zsáknál. Mert így marad kisebb pénzes zsákjánál az a csőcselék, amely Brazíliának hitelt adott, majd hogy Brazília cukorral tudjon törleszteni, tönkretették az európai cukoripart. Majd amikor Brazília már cukorral sem akart fizetni, újraindítanák a lerombolt cukorágazatot.”