A nemzeti lovas kultúra tantárgya már ez év szeptemberétől az általános iskolások órarendjébe kerülhet, a lovasbarát városok és az Európában példamutatónak számító „keresztüllovagolható ország” pedig szintén megvalósulhat idén. Horváth Lászlóval, a Nemzeti Lovas Stratégia kidolgozásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki megbízottal készítettünk interjút.
Jól tudom, hogy Önnek is vannak lovai? Mennyi ideje jut rájuk?
Két lovam van: egy shagya arab, aki Csete névre hallgat, és egy kisbéri félvér, Bonbon. Csete 4 éve van nálunk, Bonbon pedig új szerzemény. Sajnos, kevesebb idő jut rájuk, mint szeretném, de azért igyekszem hetente több alkalommal is velük lenni.
Hogyan és mikor került közel ehhez a sporthoz?
Kisgyermekkorom óta vonzódom a lovak világához, és ez nekem sok mindent jelent: több, mint egy sport.
Annyira, hogy most Nemzeti Lovas Stratégia miniszterelnöki megbízottja lett: január 31-ig kell elkészülnie a stratégiának, milyen fázisában van most?
Jelenleg a kormány-előterjesztés végső változatán dolgozunk, és rövidesen elkezdődhetnek a tárcaközi egyeztetések. Reményeink szerint, a kabinet már februárban megtárgyalhatja az új Nemzeti Lovas Programot.
Kik vettek még részt az anyag elkészítésében?
Széleskörű szakmai egyeztetés előzte meg az anyag elkészítését. Megtiszteltetés számomra, hogy olyan személyek is csatlakoztak ehhez a munkához, mint például Lázár Vilmos, a Magyar Lovassport Szövetség elnöke, Dallos Gyula mesteredző és Kassai Lajos, világbajnok lovasíjász.
Az előzetes információk szerint egy több területet érintő tervezetről van szó: kapcsolódik hozzá többek között az oktatás, a vidékfejlesztés, a kultúra, a turizmus is. E területekről is vontak be szakembereket?
Azokat is megkerestük, akik több éve foglalkoznak gyerekek lovagoltatásával, illetve azokat is, akik a lovasturizmusban érdekeltek. Ha Magyarországon a lóról beszélünk, akkor beszélünk vidékfejlesztésről, turizmusról, oktatásról, nevelésről, környezettudatosságról, természetvédelemről, az egészségüggyel kapcsolatban pedig terápiás lovaglásról. Beszélünk természetesen a nemzeti értékek megőrzéséről, a génmegőrzésről és az építészeti örökségünk megőrzéséről is. Azt lehet mondani, hogy szinte valamennyi kormányzati terület érintett, ezért is volt itt az ideje, hogy az ágazat egységes fejlesztésére vonatkozó javaslat kerüljön a kormány elé.
A hivatalos bejelentés szerint az Ön megbízatása 2012 novemberéig tart. Abban az esetben, ha a kormány elfogadja a benyújtott stratégiát, mi tartozik majd a gyakorlati feladatai közé?
A továbbiakban az első számú gyakorlati teendőm, hogy előkészítsem a nemzeti lovas kultúra mint tantárgy köznevelésben való megjelenését. Úgy tervezzük, hogy 2012 szeptemberétől, kísérleti jelleggel vezetnénk be, döntően azokon a helyeken, ahol van ennek előzménye. Ez azonban több, mint lovaglásoktatás, hiszen a célja az, hogy a gyerekek úgy kerüljenek közel a lóhoz, hogy felnőtt korukban is vonzódjanak hozzá. Még ha felnőttként nem is lesznek sportolók, vagy ne adj isten, nem akarnak majd lovagolni, akkor is keressék a ló társaságát, világát, a lovas rendezvényeket és a lóval kapcsolatos kiadványokat. Terveink részét képezi továbbá egy olyan lovas útvonalrendszer kialakítása, amely példaértékű lehet egész Európában. Magyarországon a szabad tereplovaglás lehetőségei még mindig egyedülállóak, ennek feltételeit hosszú távra kell garantálnunk. Neki kell állni az ágazati vagyon felmérésének és az egységes kezelés kialakításának, hiszen nagy hagyományú állami méneseink és oktatási intézményeink vannak. Az állami ménesek tevékenységét is át kell tekinteni. Megkerülhetetlen a lóversenyzés világa, és meg kell találnunk azokat a forrásokat is, amelyek révén mindezek megvalósulhatnak. Mindemellett természetesen gondoskodni kell lovas rendezvényekről is.
Mennyi olyan iskola van ma Magyarországon, ahol már bevett gyakorlat a lovas oktatás?
Egyelőre ez is felmérésre vár, de én úgy gondolom, hogy 50-100 lovas szolgáltató lehet, ahol különböző módon, de iskolák bevonásával foglalkoznak gyermekekkel. Én egy kis lovardában tartom a lovaimat, ahová már évek óta járnak általános iskolások. Véleményem szerint nem kell ehhez tökéletesen csillogó-villogó létesítmény. Én azt látom, hogy harmadikosak-ötödikesek járnak lovagolni heti rendszerességgel, és kialakult körükben egy fegyelmezett, de egyben barátságos hangulat. A lovaglásnak vannak olyan hatásai, amelyek pénzben nem kifejezhetők.
Mi a helyzet azokkal a gyerekkel, akik félnek a lótól, vagy passzívak ilyen téren?
A lovaglás nem lesz kötelező. Itt nem arról van szó, hogy ha tetszik-ha nem, lovagolni kell. Sokkal rugalmasabban, barátságos körülmények között zajlana a program, illetve az egyes iskolák eldönthetnék, hogy egyáltalán élnek-e a lehetőséggel. Amennyiben az intézmények érdeklődnek, a kérdés az, van-e olyan lovas létesítmény a környékükön, amely együttműködési szerződést kötne, továbbá megfelel a minőségi elvárásoknak is. Ne felejtsük el, hogy ez egy veszélyes üzem, itt legfontosabb a biztonság. Akad, aki fél a lótól, nem tud rögtön megbirkózni a gondolattal, hogy szembenéz vele ötszáz kiló izom, amelynek önálló akarata, saját személyisége van. A gyermekeknek lehetőséget kell adni, hogy fokozatosan ismerkedjenek meg a lovak világával és barátkozzanak össze az állattal. A követelményekkel pedig nem szabad a gyerekeket túlstresszelni. Egy olyan minimumot kell meghatározni, amelyet bárki képes teljesíteni, aki pedig ennél többre vágyik, azt támogatni kell.
Milyen módon támogatnák azokat a lovas intézményeket, amelyek vállalják az iskolai programok lebonyolítását?
Ehhez különböző feltételeknek kell teljesülniük. Ezek egyik része az iskolára vonatkozik: itt a mindennapos testnevelés és az egész napos iskola keretében kerülhetne sor a lovas programokra. Másik része a lovas szolgáltatót érinti, amely vállalja, hogy megfelel a minőségi kritériumoknak, továbbá előnyben részesíti a hagyományos magyar lófajtákat, illetve hagyományos magyar lószerszámokat és termékeket használ. A követelményeknek eleget tevő lovardák – az iskolákon keresztül – az együttműködési szerződés keretében egységes állami támogatást kaphatnak.
Ezek szerint a stratégia a szolgáltatók számára olyan követelményeket állítana, mint a magyar lófajták tartása, illetve a magyar lószerszámok használata?
Mi folyamatban és fokozatosságban gondolkodunk. A hagyományos magyar lófajták valóban alkalmasak szinte minden célra.
Korábban beszélt a lovasbarát városok kiépítésének kezdeményezéséről, a lovas útvonalak kialakításáról. Hogy képzelik el mindezt, mire lesz szükség a megvalósításhoz?
Először is leszögezném, itt nem arról van szó, hogy lovas utakat építünk. Pontosan azt szeretnénk elkerülni, hogy csak táblázott útvonalak, ösvények mentén lehessen közlekedni. Tőlünk nyugatabbra már láthattunk elriasztó példákat. Kitáblázták az erdőket, a lóra, aztán a lovasra is rendszámot akasztottak, és így a szabad tereplovaglás élményétől fosztották meg a túrázókat. A hálózatot úgy alakítanánk ki, hogy az ország könnyen átlovagolható legyen. Az a lényeg, hogy a még meglévő előnyünket megőrizzük.
Jogszabály-módosításokra is szükség lesz a tervek megvalósításához?
Feltehetőleg igen. A jelenlegi szabályok értelmében a lovasok és a quadosok az erdőben csak a kijelölt útvonalakon haladhatnak – ez a kettő egymás mellett önmagában is nevetséges. A lovasok számára a szabályok lazítására, megengedő módosításokra lesz szükség. Sajnos, nem beszélhetek minden lovas nevében, amikor azt mondom, hogy nem rongáljuk, szennyezzük a természetet, de nem jellemző egy lovasra, hogy – az állat hátán – használt hűtőt vagy akkumulátort visz az erdőbe.
Hogyan oldanák meg az utak karbantartását? Ha erdőről beszélünk, számolnunk kell a vadirtással, a fák, bokrok állandó terjeszkedésével.
Nem gondolom, hogy ez problémát jelent majd. A lovasok eddig is megoldották ezt egyfajta társadalmi munka, összefogás keretében. Fontosnak tartjuk, hogy munkahelyek alakuljanak a lovak körül; a lovagoltatás, a turizmus, a vidékfejlesztés területén.
Más módon is segítené az állam e munkahelyek létrejöttét?
Ha a nemzeti lovas kultúra oktatása valóban elindul az egyes iskolákban, az önmagában hatalmas segítséget jelent majd a terület számára. Az állam egyébként ma is jelentős, sok százmillió forintos támogatást juttat az ágazatba. Hosszú távon inkább az a cél, hogy kialakuljon egy önellátó, jövedelmező gazdasági szféra, és az állami hozzájárulásokat fokozatosan csökkenteni lehessen.
A stratégiához kapcsolódóan Lázár Vilmos többször beszélt arról, hogy Magyarország meg kívánja szerezni a 2018-as Lovas Világjátékok szervezési, rendezési jogait. Milyen esélyekkel indulunk a pályázaton?
A Magyar Lovassport Szövetség már benyújtotta a pályázatot; én azt gondolom, hogy nagyon jó esélyeink vannak, bár természetesen más országokkal is versenyeznünk kell a rendezés jogáért. Ez a rendezvény a világ legrangosabb lovas eseménye. Nagy örömmel tölt el, ugyanakkor nagy felelősséget is jelent, hogy a kormány kiemelt stratégiai területnek tekinti a lovas ágazatot. Ez példa nélküli.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Exkluzív interjút adott a közmédiának a zöld-fehérek elnöke.
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
Márciusban ismét növekedett a vendégéjszakák száma Magyarország minden régiójában. A turizmust jellemzően az Európából érkező vendégek hajtották, de érdemben nőtt a belföldi vendégéjszakák száma is. Ezek a tendenciák hozzájárulnak a magyar gazdaság növekedéséhez.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
Elon Musk, a Tesla vezére, Kínába utazott, hogy négyszemközti megbeszélést folytasson Li Csiang miniszterelnökkel. A váratlan látogatás célja az volt, hogy új lendületet adjon az autóipari vállalat fejlesztéseinek az országban. A korábban Kínában rendkívül népszerű Tesla eladásai a közelmúltban visszaestek, ami jelzi, hogy nem tud lépést tartani a hazai modellekkel.
„Ami nagyon idegesíti a baloldalt, hogy beérett több év munkája, és létrejött a nemzeti erők nemzetközi szövetsége, a Wokebusters” – árulta el Szánthó Miklós.
