Kilencvenéves Horváth János

2011. november 07. 20:51

Hálaadás az én szavam – fogalmazott Horváth János, a Tisztelt Ház korelnöke 90. születésnapi ünnepségén. Előbb a Gestapo, majd a kommunisták tartóztatták le. Emigrált, és közgazdász professzor lett az Egyesült Államokban. 1998 óta újra a magyar Országgyűlés tagja. Ünnepléséről a Magyar Nemzet számolt be.

2011. november 07. 20:51

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője párhuzamba állította Magyarország elmúlt 90 évének nehézségeit Horváth János 90 évének megpróbáltatásaival. Magyarnak maradni és demokratának lenni, erről szól ez a 90 év – mondta. A frakció nevében egy 1921-es kiadású magyar–francia Baudelaire-kötettel ajándékozta meg Horváth Jánost. Balog Zoltán szerint Horváth János életüzenete, hogy belülről mindig szabadok legyünk, akkor is, ha diktatúra van, akkor is, ha relativizmus. Harrach Péter (KDNP) a kisebbik kormánypárt nevében köszöntötte az ünnepeltet. Kövér László egy házelnöki csengőt nyújtott át Horváth Jánosnak - olvasható az MNO-n.

Horváth János a Magyar Nemzet szerint úgy fogalmazott: „Megilletődve állok itt, amikor a magyar Országgyűlés házában a magyar nép választott képviselői között rólam van szó. Hálaadás az én szavam; hálát adok a Mindenhatónak tiértetek, miértünk, végső soron így nyer értelmet a mi életünk, hogy valahol megállunk, és számot vetünk. És akkor eszünkbe jut, hogy mik is azok a források, erők, amik miatt van, ami van, és történtek dolgok úgy, ahogy történtek. Soli Deo gloria! – ha ezt értjük, akár már félúton vagyunk afelé, hogy kilábalunk a bajainkból, merthogy bajban vagyunk, vakok volnánk, ha nem mondanánk. Olyan példás előzmények vannak, amik nemcsak hogy sugallják, bátorítanak, hanem bizonyítják, hogy van előre. Voltak sikertörténetek az életünkben, zord időket is megéltünk, a múlt század az volt. Független, kisgazda, polgári, patrióta, konzervatív, liberális mentalitás, amit jó volna jobban értenünk. (…) Magyarországon sosem volt kommunista hatalomátvétel! Vezetőinket a szovjet hadsereg eltávolította, és kommunistákat ültetett a helyükbe. Ez gyarmatosítás volt. És ez ellen tíz évvel később felkelt a magyar nép, amit a világ legnagyobb hadserege levert. És most eljutottunk oda, hogy a világ keresi önmagát, de ez már a ti feladatotok... De most miért is teszem én még ezt? Miért nem megy Horváth János nyugdíjba? Számunkra igazi ajándék a munka, a legnagyszerűbb az, hogy feladat bízatik rám. Feladatunk van, és ha tesszük, az boldoggá tesz bennünket! Úgy lehetünk hibáztatva, ha a mulasztás bűnét követjük el.”

Horváth János 1946-ban szerzett közgazdászdiplomát, előtte, 1944-ben részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomban, ami miatt a Gestapo letartóztatta. Halálra ítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. 1942 óta tagja volt az FKgP-nek, az 1945-ös választáson Kádár Jánost győzte le Angyalföldön. 1947-ben letartóztatták, és koholt vádak alapján csaknem négy év kényszermunkára ítélt. Szabadulása után gyári munkás volt, de ’56-ban az Országos Gazdasági Újjáépítési Tanács ügyvezető elnöke lett. A forradalom leverése után emigrált, előbb Strasbourgban, majd New Yorkban vette vállára a magyar ügyet. A Columbia Egyetemen közgazdász-doktorátust szerzett, később tanított is ott és a Butler Egyetemen. 1997 után a pesti Közgázon adott elő. Az 1998-as választásokon szerzett újra parlamenti mandátumot. 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét.

Összesen 9 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Fakutya ezredes
2011. november 07. 23:07
A Magyar Testvéri Közösség a két háború közötti időszak számtalan titkos társaságainak egyike volt. Szellemi gyökerei 200 évvel ezelőttre Erdélybe nyúlnak vissza. Az 1920-as évek elején Erdélyből, főleg a Székelyföldről Magyarországra áttelepült értelmiségiek kis csoportja vetette meg a mozgalom 20. századi ideológiai alapjait. ...Az FKgP szétdarabolására irányuló taktikában alapvető változást hozott a kommunisták számára az az információ, mely szerint 1946. december közepén a biztonsági szervek egy illegális szervezkedés nyomaira bukkantak. Ebből kreálták a Magyar Közösség pere néven ismertté vált ún. „köztársaság-ellenes összeesküvést”. amely kapóra jött az MKP-nak http://www.rev.hu/sulinet45/szerviz/szakirod/palasik2.htm
Fakutya ezredes
2011. november 07. 23:05
A Magyar Közösség, teljes nevén Magyar Testvéri Közösség titkos hazafias társaság volt a 20. század első felében. A német megszállás alatt aktívan ellenálltak. A Közösség „leleplezése” lett az ürügye 1947-ben a legnagyobb kormánypárt, a Független Kisgazdapárt politikusai elleni hajszának [j 1], amelynek során Kovács Bélát február 25-én, az NKVD a mentelmi joga ellenére letartóztatta, a Szovjetunióba hurcolta, és kínzással terhelő vallomás tételére kényszerítette. Az események Nagy Ferenc miniszterelnök lemondásához és a kommunisták hatalomátvételéhez vezettek. Tagjai közül sokat két perben elítéltek, Donáth György képviselőt kivégezték. A Magyar Közösséghez kötődő pereknek M. Kiss Sándor szerint 260 vádlottja volt. Első fokon három, másodfokon egy vádlottat ítéltek halálra. Több százan ekkor kerültek be az ÁVH látókörébe és sokan a kommunizmus bukásáig viselték ennek következményeit.
Fakutya ezredes
2011. november 07. 22:43
http://www.origo.hu/itthon/20110819-horvath-janos-parlamenti-kepviselo-kapta-a-magyar-koztarsasagi-erdemrend-nagykeresztjet.html
Fakutya ezredes
2011. november 07. 22:41
1944-ben részt vett a Magyar Nemzeti Függetlenségi Mozgalomban, emiatt a Gestapo letartóztatta. Halálra ítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. 1945-ben a budapesti törvényhatósági bizottság tagjává választották. Ugyanebben az évben az FKGP színeiben (melynek 1942 óta tagja volt), megválasztották nemzetgyűlési képviselőnek. Parlamenti működése alatt a miniszterelnök munkatársa, a Magyar Parasztszövetség gazdaságpolitikai igazgatója és az agrárszövetkezeti központ igazgatója is volt. Ugyanebben az időszakban a párt XIII. kerületi elnöke is. 1947. január 16-án a Magyar Közösség-ügyben koholt vádak alapján letartóztatták, majd ugyanebben az évben négyévi kényszermunkára ítélték. Parlamenti és törvényhatósági mandátumaitól megfosztották. 1951-ben szabadult. 1954-ig a Siemens Röntgengyárban, majd 1956-ig a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárban munkás, ill. műszerész volt. Az 1956-os forradalom kitörésekor az Országos Gazdasági Újjáépítési Tanács ügyvezető elnöke lett. Emellett újra az FKGP XIII. kerületi szervezetének elnökévé választották. A forradalom leverése után emigrálni kényszerült. Előbb Strasbourgban a Magyar Forradalmi Tanács egyik szervezője, majd New Yorkban a Kossuth Alapítvány egyik létrehozója lett. A Columbia Egyetemen végzett tanulmányainak befejezése után az egyetem oktatója, majd 1968-tól a Butler Egyetem közgazdászprofesszora lett. Kutatási területe az infláció, a munkanélküliség, az agrárszféra és a növekedés témakörét ölelték fel. A rendszerváltás után többször hazalátogatott, 1997-ben költözött végleg Magyarországra. A Corvinus Egyetem vendégprofesszora volt. 1998-ban, Orbán Viktor kérésére elvállalta a Fidesz gazdaságpolitikai bizottságának vezetését. A pártba is belépett. Az 1998-as országgyűlési választásokon a Fidesz országos listájáról bejutva 51 év után újra parlamenti mandátumot szerzett, ahogy 2002-ben és 2006-ban is.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!