A moszkvai magyar levéltári intézet szervezett megemlékezést Bethlen István sírjánál. A politikai represszió áldozatainak emléknapján a GULAG-táborok áldozataira is emlékeztek.
A moszkvai magyar levéltári intézet kezdeményezésére tartottak megemlékezést Moszkvában Bethlen István sírjánál pénteken, a politikai repressziók áldozatainak emléknapján. A Donszkoj kolostorban a résztvevők az ártatlanul meghurcolt és kivégzett politikusnak, illetve a GULAG-táborokban meghalt emberek millióinak is emléket állítottak.
Bethlen István a harmincas években fellépett a radikális jobboldallal szemben, tiltakozott a zsidótörvények miatt, a politikai realizmus képviselője volt. A „nagy konszolidátort” 1945-ben hurcolták el a Szovjetunióba. Sztálin 1946-ban hajlandó lett volna tárgyalni a kisgazda magyar vezetéssel a sorsáról, ám Nagy Ferenc miniszterelnök állítólag a következőket mondta: „Nem bánjuk, ha nem jön haza, jobb lenne, ha inkább hadifogoly munkások és parasztok jönnének”.
Közepes hatótávolságú, hiperszonikus rakétarendszerrel tüntetett el a föld színéről egy ukrán hadiüzemet Oroszország. De mitől lesz ez „kísérleti”, és mi köze egy atomcsapáshoz? Utánajártunk.
Ukrajna középső területe maradhatna Ukrajna, ha Putyin végrehajtja tervét.
Soha nem engedhetünk a csordamentalitásnak. Veszprémy László Bernát írása.
„Gyakorlatilag lehetetlen, hogy az orosz fegyveres erők vereséget szenvedjenek a harctéren” – vélekedett az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója.
Szerdán tűzvédelmi problémákra hivatkozva „ideiglenesen” bezárták Moszkvában a GULAG történeti múzeumát.
Lehet, még ezt is megérjük, és akkor lehet összevetni Brüsszelt és Moszkvát.
Csúnyán berágtak az elfogatóparancs miatt.
Évente több pénzt kellene a fejletlenebb országoknak adni klímavédelmi célokra, mint amennyi Magyarország egész éves GDP-je.
