A modellváltásnak és a felvételi decentralizációjának köszönhetően idén nagyságrendekkel több diákot vettek fel az egyetemekre, mint a korábbi években. Erről és a felsőoktatás vitás kérdéseiről is faggattuk Hankó Balázs innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkárt.
A júliusi ponthatárhúzásnál kiderült, hogy rekordszámú, majdnem százezer hallgatót vettek fel a 2023/2024-es tanévre a felsőoktatásba. Minek tudható be e nagymértékű létszámbővülés?
Mind a felvételi jelentkezések 27 százalékos növekedése, mind a tény, hogy 28 százalékkal több diák jutott be az egyetemekre, azt jelzi, jó ma magyar egyetemistának lenni. De nem csak a felvételi számok mutatják, hogy jó irányba megy a magyar felsőoktatás, amely az utóbbi néhány évben jelentősen megújult. Első lépésben összekapcsoltuk az egyetemeket a gazdasággal, ezzel az intézményeket az adott térség meghatározó szereplőivé tettük. Így az egyetemek térségi megtartó-, gazdaságot élénkítő ereje ki tud teljesedni, és érdemben meghatározó szereplői lehetnek környezetük fejlődésének. Ehhez logikailag illeszkedett, hogy rugalmasabb felvételi struktúrát alakítottunk ki azon elv mentén, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség. Ennek eredményeként 94 785 diák kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben. Ez az elmúlt tíz év legjobb felvételi eredménye. Azt látjuk, hogy a magyar gazdaságnak szüksége van a diplomás munkaerőre. Kiemelkedő siker az is, hogy tíz felvett diákból nyolc állami ösztöndíjasként kezdi meg a tanulmányait. Elmondható, hogy a kormány átlagosan hatmillió forintot fektet minden állami ösztöndíjas egyetemista képzésébe: ahhoz, hogy diplomás szakemberként bontakozhasson ki a karrierútja, ezáltal hozzájáruljon hazánk gazdasági fejlődéséhez, gyarapodásához.
A kormány átlagosan hatmillió forint befektetéssel járul hozzá minden egyetemista képzéséhez”
A markáns létszámnövekedés mögött kizárólag a felvételi megreformálása áll?
A rekordadat mögött meghúzódó egyik ok, hogy a magyar egyetemeket a hazai gazdaság érdekében újítottuk meg. A legtöbb intézménynél megvalósult a modellváltás: egy olyan felsőoktatási környezet létrehozása, amely versenyképes és teljesítményelvű finanszírozási alapokon nyugszik. Ennek egyik eleme, hogy az egyetemek, együttműködve a gazdasági térségi szereplőkkel, meghatározott képzési területekre fókuszálnak, erősítik a tudományos és innovációs teljesítményüket, valamint határozottabban vesznek részt a nemzetközi felsőoktatási-kutatási térben.
A majdnem 95 ezres felvételi adat másik oka ebből következik, hiszen az intézmények azt mondták, hogy a megfogalmazott célokhoz nem központilag szabályozott, hanem autonóm felvételi rendszer kell, amelyben az egyetemek dönthetnek arról, hogy mely hallgatókkal szeretnének együtt dolgozni. Ez az önállóságuk jövőre tovább szélesedik.
Egy évtizeden át volt a miskolci közönség kedvence, egy ideje pedig már a fővárosi nézők is láthatják, hányféle szerepben képes tökéletesen helytállni. A Thália Színházban immár második szezonját kezdő Czakó Julianna színművésszel azért is jó beszélgetni, mert az össznépi panaszkodás gyakorlása helyett nyíltan vállalja a boldogságát.
Bryan E. Leib szerint a woke-vírus Amerikában az egyetemi kampuszokon vert gyökeret.
„Orbán Balázs, Kis főni az ELTE-ÁJK-n védi Phd-dolgozatát” – ezzel a felütéssel kezdte írását Polyák Gábor.
Akár három éven belül rendelkezésre állhatnak a kollégiumi férőhelyek a Budapest IX. kerületébe tervezett diákvárosban – közölte a kulturális és innovációs miniszter szerdán a TV2 reggeli adásában.
Tisztelt rektor hölgyek és urak, válaszra se méltassák ezt a szerencsétlent!
Vallásról, hitről és választásról veszélyes a nagyközönségnek nyilatkozni vagy akár szónokolni, mert könnyű belefutni abba a hibába, hogy alaptalan valótlanságokat állítunk.
Nem értettek egyet az albérlővel. A rendőrök sem.
