Az egyetemi modellváltás működik, éppen ezért támadják Brüsszelből álnok módon! – Hankó Balázs a Mandinernek

A júliusi ponthatárhúzásnál kiderült, hogy rekord­számú, majdnem százezer hallgatót vettek fel a 2023/2024-es tanévre a felsőoktatásba. Minek tudható be e nagymértékű létszámbővülés?
Mind a felvételi jelentkezések 27 százalékos növekedése, mind a tény, hogy 28 százalékkal több diák jutott be az egyetemekre, azt jelzi, jó ma magyar egyetemistának lenni. De nem csak a felvételi számok mutatják, hogy jó irányba megy a magyar felsőoktatás, amely az utóbbi néhány évben jelentősen megújult. Első lépésben összekapcsoltuk az egyetemeket a gazdasággal, ezzel az intézményeket az adott térség meghatározó szereplőivé tettük. Így az egyetemek térségi megtartó-, gazdaságot élénkítő ereje ki tud teljesedni, és érdemben meghatározó szereplői lehetnek környezetük fejlődésének. Ehhez logikailag illeszkedett, hogy rugalmasabb felvételi struktúrát alakítottunk ki azon elv mentén, hogy ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség. Ennek eredményeként 94 785 diák kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben. Ez az elmúlt tíz év legjobb felvételi eredménye. Azt látjuk, hogy a magyar gazdaságnak szüksége van a diplomás munkaerőre. Kiemelkedő siker az is, hogy tíz felvett diákból nyolc állami ösztöndíjasként kezdi meg a tanulmányait. Elmondható, hogy a kormány átlagosan hatmillió forintot fektet minden állami ösztöndíjas egyetemista képzésébe: ahhoz, hogy diplomás szakemberként bontakozhasson ki a karrierútja, ezáltal hozzájáruljon hazánk gazdasági fejlődéséhez, gyarapodásához.

A markáns létszámnövekedés mögött kizárólag a felvételi megreformálása áll?
A rekordadat mögött meghúzódó egyik ok, hogy a magyar egyetemeket a hazai gazdaság érdekében újítottuk meg. A legtöbb intézménynél megvalósult a modellváltás: egy olyan felsőoktatási környezet létrehozása, amely versenyképes és teljesítményelvű finanszírozási alapokon nyugszik. Ennek egyik eleme, hogy az egyetemek, együttműködve a gazdasági térségi szereplőkkel, meghatározott képzési területekre fókuszálnak, erősítik a tudományos és innovációs teljesítményüket, valamint határozottabban vesznek részt a nemzetközi felsőoktatási-kutatási térben. 

A majdnem 95 ezres felvételi adat másik oka ebből következik, hiszen az intézmények azt mondták, hogy a megfogalmazott célokhoz nem központilag szabályozott, hanem autonóm felvételi rendszer kell, amelyben az egyetemek dönthetnek arról, hogy mely hallgatókkal szeretnének együtt dolgozni. Ez az önállóságuk jövőre tovább szélesedik.