Elferdített valóság Gyurcsány-módra – ezért nem stimmelnek a DK számai

Szalai Piroska írása a Mandiner hetilapban

A legfrissebb hírek szerint az adataikból „inflációs akadémiát” is indítanak azzal a céllal, hogy számokkal és adatokkal mutassák meg, „valójában miért van rekordinfláció Magyarországon”. Még örülhetnénk is annak, hogy a közgazdasági alapműveltséget ily módon is fejleszteni kívánják, csak az a baj, hogy a grafikonjaik félrevezetők, nem mutatják be a valós folyamatokat, s az ábráikat objektív igazságnak próbálják beállítani. Nézzük meg, mit is mutatnak az adatok.

Leszakadás helyett felzárkózás

A DK szerint a magyar átlagfizetés és minimálbér a második legalacsonyabb az unióban, már csak Bulgáriát előzzük meg, leszakadunk a többi tagállamtól. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország bruttó átlagkeresetének vásárlóértéke 2022-ben nagyobb, mint nyolc másik tagállamé, a minimálbérek vásárlóértéke pedig 2023 januárjában hat tagállamban volt alacsonyabb, mint nálunk.

Ők a tavalyelőtti átlagfizetéseket mutatták forrásmegjelölés nélkül. Mi a legfrissebb adatokból dolgozunk, amelyeknek a forrása az Eurostat adatbázisa. A jobb összehasonlíthatósághoz vásárlóértéken mértük össze a tagállami adatokat. A vásárlóértéket az Eurostat számolta ki, ezek még előzetes adatok a múlt évre, a következő frissítés június 20-ára várható. Mint látjuk, a mögöttünk levő országok közül hat tagja az euróövezetnek, tehát nem attól nőnek a keresetek, ha lecseréljük a forintunkat. Igaz ez a minimálbérekre is, a nálunk alacsonyabb minimálbért meghatározó Lettország, Szlovákia, Észtország, Görögország euróövezeti tag, csupán Bulgária és a velünk eurócentre azonos szinten lévő Csehország nem. Az utóbbi években lett magasabb az átlagkeresetünk Portugáliáénál, Csehországénál és Görögországénál, tehát nem leszakadunk, hanem felzárkózunk, már a középmezőnyhöz tartozunk a keresetek terén.

A DK azt állítja, hogy a nyugdíjak növekedése elmaradt a keresetekhez viszonyítva. A párt az átlagnyugdíjba nem számolja bele az évközi emeléseket, a nyugdíjprémiumot és a tizenharmadik havi nyugdíjat, ami 2022-től már teljes egyhavi összeget jelent. A nyugdíjasok és az aktív keresők anyagi helyzetének összehasonlítására a legjobb, ha a Központi Statisztikai Hivatal évente kiadott egy főre jutó átlagjövedelem-adatait vizsgáljuk meg az aktívak és a nyugdíjasok körében. A legfrissebb számok még csak 2021-esek, de a nyugdíjasok átlagjövedelme már akkor is a 99 százaléka volt az aktívakénak, tehát nem tapasztalhatunk lemaradást köztük.

Dobrev Kláráék továbbá olyan országokhoz hasonlítják a magyar nyugdíjak GDP-hez viszonyított arányát, ahol alacsonyabb a nyugdíjkorhatár, mint nálunk, de már folyamatban van korhatáremelés. Emellett máshol jóval nagyobb a kedvezményes nyugdíjasok aránya. Az Eurostat adatai szerint 2012-ben a korkedvezményes nyugdíjban részesülők aránya nálunk még a korbetöltött nyugdíjasok 51 százaléka volt, de 2020-ban a költségvetés már nem fizetett ki sem munkaerőpiaci okokból, sem csökkent munkaképesség miatt korkedvezményes nyugdíjat. Azok, akik 2010 előtt ezen a jogcímen kaptak ellátást, mára beléptek a korbetöltött nyugdíjasok közé, s az újakat nem nyugdíj jogcímen látják el, az másik költségvetési soron található, amit az ellenzéki párt nem vett figyelembe az összehasonlításnál.

A legbőkezűbb család­támogatási rendszer

A DK további állítása, hogy hazánkban csökkennek a családtámogatások. Fontos hangsúlyozni, hogy a párt a családtámogatási rendszer elemeinek egy kis részét veszi csak számításba. A családi pótlékra fókuszál, s nem foglalkozik a pénzbeli juttatások (csed, gyed, gyes stb.) nagy részével, az adókedvezményekkel (ez általában nem is szerepel a költségvetésben, mert nem szedi be az állam, ott marad a gyermekeseknél), a támogatott hitelekkel és megtakarításokkal (például babakötvény, babaváró kölcsön, csok, támogatott lakáshitelek, diákhitel-kedvezmények stb.), a családi beruházások támogatásával (nagycsaládosok autóvásárlási kedvezménye, a tavaly decemberig felhasználható otthonfelújítási támogatás stb.) és számtalan egyéb támogatással (a nagycsaládosok földgázkedvezménye vagy a magánbölcsődébe járók bölcsődei támogatása stb.). Így az általuk emlegetett összeg a negyede sincs annak, amivel a kormány számol. A legutóbbi kormányinfón Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta, 2024-ben a költségvetésben a családpolitikai kiadások és a családi adókedvezmények együttes összege meghaladja a 3300 milliárd forintot. Összehasonlításképpen: a 2022-es GDP 66 616 milliárd forint volt, azaz a családtámogatások a bruttó hazai össztermék 5 százalékának megfelelő nagyságrendűek, ez a miniszter szerint a három és félszerese a 2010-es értéknek. Az Eurostat a GDP 2,3 százalékának megfelelő összeget tart nyilván, amelyről tudjuk, hogy csak a szociális kiadásokon belüli családtámogatásokra vonatkozik. Egyértelmű, hogy nálunk működik a legbőkezűbb családtámogatási rendszer.

Az ellenzéki párt úgy állítja be az inflációt és az élelmiszer-inflációt is, mintha egész évben maradna a mostani magas érték, egyúttal az euró bevezetése mellett kampányol. Azt is hangoztatja, hogy Magyarországon az infláció csak az euró bevezetésével fékezhető meg. A valóság az, hogy tavaly éves átlagban mindhárom balti országban nagyobb volt a fogyasztói áremelkedés, mint hazánkban, annak ellenére hogy mindhárom ország eurót használ évek óta. Nem az euró bevezetése csökkenti az inflációt.

Ne hallgassuk el a tényt, hogy tavaly éves átlagban hazánkban volt egyedül reálkereset-emelkedés az unióban, egészen a múlt év szeptemberéig kisebb volt a havi infláció, mint a keresetemelkedés, s idén a második fél évtől – amikor az infláció újra 15-17 százalék alá fog esni – ismét reálkereset-emelkedést produkálhatunk. Minden euróval fizető országban csökkent tavaly a reálkereset, ami cáfolja a DK-t.

A párt az élelmiszer-inflációt úgy állította be, mintha a márciusi 45,1 százalékos harmonizált árindex hónapokon át állandó maradna. Mivel már akkor is javulás volt érzékelhető a decemberi csúcshoz képest, tudniuk kellett, hogy a következő adatok jóval alacsonyabbak lesznek hazánkban is. Áprilisban ugyanez az index (azaz a külföldiek magyarországi költéseit is figyelembe vevő mutató) már 6,6 százalékponttal alacsonyabb, mint a márciusi és 11,1 százalékponttal jobb, mint a legrosszabb, decemberi adatunk. Ha előre becsüljük az év hátralévő időszakát, akkor ugyanilyen javulási folyamat mellett

A KSH által kiadott, csak a lakosság költéseire kiterjedő fogyasztói árindex minden hónapban alacsonyabb, mint a harmonizált árindex, így a márciusi 42,6-ről áprilisra 37,9 százalékra mérséklődött. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy becslésem szerint a tavalyi jelentős élelmiszerár-növekedés mellett sem értük el az élelmiszerek árucsoportban az uniós átlagos árszínvonalat. A pontos értékekre még várnunk kell.

Mi a valóság az energiaáraknál?

Dobrev Klára hangoztatta, hogy hazánkban a hétszeresére nőtt a lakossági gáz ára, ezzel szemben az Eurostat legfrissebb adatai szerint tavaly az unió átlagát jelentő 55,2 százaléknál kisebb mértékben, 47,4 százalékkal emelkedett a lakossági gázár, ami abszolút nem hétszeres növekedés. A legnagyobb emelkedést Észtország produkálta 124,3 százalékkal, utána következik Hollandia 123,1 százalékkal. A villanyáram nálunk tavaly 10,1 százalékkal drágult, ami az EU-s átlag 31,8 százaléknak a harmada alatt van. A villamos energia, a gáz és az egyéb tüzelőanyagok együttes átlagos áremelkedése nálunk 26 százalék volt, az unióban 42,4 százalék. Mivel ebben az árucsoportban 2019 óta nálunk volt a legalacsonyabb az árszínvonal az unióban, s tavaly átlag alatti volt az áremelkedésünk, továbbra is igaz, hogy mi maradtunk a legolcsóbbak. 2010-ben azonban még az unió átlagának 89,7 százalékát fizettük, tizenegy tagállam volt akkor nálunk olcsóbb, köztük a gazdag Luxemburg, Szlovénia és Finnország.

Gyurcsány Ferencék azt is előszeretettel hangoztatják, hogy a fiataljaink kivándorolnak. Dobrev Klára mindkét eseményén elhangzott, hogy 700 000 fiatalunk elment az országból. Az ENSZ statisztikái szerint 714 420 hazánkban született, de nem hazánkban élő honfitársunk él ma világszerte külföldön; 1990-ben is körülbelül 400 000 Magyarországon született magyar élt a határainkon kívül. Továbbá 584 567 olyan honfitársunk van, aki nem Magyarországon született, de itt él, magyarországi lakos.

A KSH éves vándorlási adataiból az látható, hogy

A hozzánk költözők között nagyobb arányban vannak a korábban kivándorolt most visszatérők, mint a külföldön született bevándorlók.

Az ENSZ legfrissebb statisztikái szerint 2020-ban a térségbeli országok közül nálunk volt a legkisebb a külföldön élő helyben születettek aránya a lakosságszámhoz viszonyítva. Még Szlovákiában és Szlovéniában is nagyobb ez a mutató. A volt keleti tömb államai közül nálunk a legalacsonyabb az elvándorlási arány. Ha a bevándoroltak és a külföldön élők lakosságszámra vetített egyenlegét vizsgáljuk, akkor Európában Magyarország, Észtország, Finnország és Ciprus a legkiegyenlítettebb, ott 1,5 százalékpontnál kisebb a különbség a két arány között.

Az alaposabb elemzés alapján tehát egyértelművé válik: nem érdemes bedőlni a hangosan és sokszor ismételt állításoknak, legyünk kíváncsiak a számok hátterére is!

A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: MTI/Kovács Anikó