Keresztények közötti testvérháború – ezt gondolja Ferenc pápa az orosz–ukrán konfliktusról. De miért óvatos a pápa, miért nem hajlandó nyíltan állást foglalni egyik oldal mellett sem?
A szerző a Mandiner főmunkatársa
A Szentszék diplomáciája a modern korban a békés megoldások híve volt, és a béke érdekében vállalt közvetítést.
– csak egy példa: nem maradtak ki a „csuhás diplomaták” az 1962-es kubai rakétaválság rendezéséből sem.
A katolikus egyház a második vatikáni zsinat után közeledni kezdett az ortodoxiához. VI. Pál pápa és Athenagorasz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka, a görög ortodox egyház vezetője több találkozás után 1965-ben kölcsönösen visszavonta az 1054-es kiközösítéseket.
II. János Pál annyira igyekezett közeledni az ortodoxokhoz, hogy a moldvai csángók miseproblémáit is alárendelte ennek – aminek mi, magyarok nem örülhettünk –, ám nagy álma, a II. Alekszij moszkvai pátriárkával való személyes találkozó nem jött össze.
Az ortodoxia formális központja – első az egyenlők között – Konstantinápoly, azaz Isztambul, ám valódi erőközpontja Moszkva. XVI. Benedek pápa többször találkozott Bartolomeosz konstantinápolyi pátriárkával. Alekszij 2008-ban elhunyt, és Kirill lett minden oroszok pátriárkája, XVI. Benedek pedig 2013-ban lemondott, és Ferenc érkezett utána.
2016. február 12-én Kubában, a havannai reptéren találkozott Ferenc és Kirill.
A két fél aláírt egy harmincpontos közös deklarációt, melynek egyik legfontosabb pontja a közel-keleti keresztények helyzetének előmozdítása volt, emellett a „szekuláris ideológiát” is elítélték, együtt a konzumerizmussal, a család hanyatlásával, a reprodukciós technológiákkal és az eutanáziával. Ahogy Victor Gaetan megjegyzi God’s Diplomats (Isten diplomatái) című kötetében: a katolikus egyház az erősen ortodox Oroszországot a szekularizmus és a radikális iszlám elleni szövetségesnek tekinti. Elvégre az 1991-es 37 százalékról 2015-re 71 százalékra nőtt azok aránya, akik ortodoxnak vallják magukat, az orosz állam és az ortodox egyház pedig szorosan együttműködik.
A szintén keleti szláv, ortodox többségű Ukrajnának két nagy ortodox egyháza van: az egyik Moszkvához hű, a másik autokefál, autonóm, kijevi székhelyű. Emellett van egy kicsi helyi római katolikus és egy nagy, keleti rítusú, de Róma-hű görögkatolikus egyház, amelyet a kommunizmus idején beolvasztottak az ortodoxba. Szóval errefelé a történelmi érzékenységek át- meg átfedik egymást.
Innen lehet megérteni Ferenc pápa orosz–ukrán háborúval kapcsolatos álláspontját. A katolicizmus és az ortodoxia amúgy is közelebb áll egymáshoz mind doktrinálisan, mind liturgikusan, mint a katolicizmus és a protestantizmus.
Persze a szembenállás történelmi gyökerei mélyebbek – közel fél évezreddel nyúlnak régebbre, mint a protestantizmus megjelenése.
és a személyes viszonyra helyezi a hangsúlyt. Ez is közrejátszhatott abban, hogy Ferenc Budapesten találkozott Ilarion metropolitával. De hogy aztán miként tovább, az jó kérdés. Ukrajnában az egyház diplomatáinak is fel van adva a lecke. Talán a Szentlélek segítségével találnak kiutat.
Fotó: MTI/ EPA-ANSA/ Angelo Carconi
Kuzmányi azt részletezi, hogy mennyi idő, energia, jóakarat és pénz ment rá a Notre-Dame új liturgikus berendezéseire. Ez szép. De ettől még a végeredmény kiábrándító.
Ideje elfelejteni az Oroszország feldarabolásáról szőtt hagymázas terveket.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Fricz Tamás szerint „az amerikai befolyás az Unióra nézve egy régi dolog. Így Donald Trumpot figyelembe kell vennie a brüsszeli elit tagjainak.”
Megpróbál világpolitikai tényezőnek látszani, de ez nem sikerül.
Joggal teszi fel a címbeli kérdést egyre több újságolvasó.
A nyitott fiatalok új élményeket keresnek.
Fontosnak tartjuk, hogy minden élethelyzetben segítsük a magyar családokat.
