Buona sera, Róma püspöke! Következőnek én inkább egy igazi pápát várnék

Ferenc nem reformpápa volt, hanem káoszpápa, aki imádott első lenni bármiben, és rendrakás helyett rendetlenséget hagyott maga után.

Egyre szaporodnak az arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a társadalomtudomány világa balra húz. Egy, a pszichológia tudományos világáról értekező kötet szerint mind nagyobb a szakterületen jelentkező baloldali elfogultság a tudósok részéről, s ez igaz az egész társadalomtudományra is. A szélsőbaloldaliak felülreprezentáltak a tudósok között, erős a konformizmus, a konzervatívokat kiutálják és ellehetetlenítik. Néhány példa: az Egyesült Államokban a közgazdaságtanban 3:1, a szociológiában 27:1, az antropológiában 41:1 a baloldali meggyőződésű oktatók és kutatók túlsúlya. Ennek következtében az a benyomásunk támadhat, hogy a baloldal birtokolja a tudományos igazságokat, mivel az elismert, a tudomány tekintélyét magukénak tudó kötetek, tudósok így gondolkodnak.
Az óceán túlpartján egyre többet értekeznek az eddig objektívnak, függetlennek és kikezdhetetlennek ítélt tudományos minőségbiztosítási folyamatok, például a lektorálási rendszer problémáiról, itthon viszont szent tehénként kezelik őket. Persze a kritika nem azt jelenti, hogy nincs szükség rájuk, hanem azt, hogy be kell látnunk: a tudományt is emberek művelik, ezért lehet tökéletlen és elfogult – különösen a társadalomtudomány.