Nagy reményekkel álltunk a peronon, kezünkben a poggyász, épp indulni készültünk. Váratlanul füttyszó hasította át az állomás levegőjét. „Nincs felszállás!” – szólt a kalauz, a brüsszeli expressz pedig csöngetett, és komótosan, de ellentmondást nem tűrve kihúzott a peronról. Az ablakból furcsa arcok integettek, mi pedig hoppon maradt utastársaimmal együtt azon tűnődtünk, hogyan lehet az, hogy ők a kabinban, mi a peronon, pedig elvileg ugyanarra a vonatra váltottunk jegyet. Nekiiramodtunk, futottunk a vonat után, de távolodott.
Az elmúlt néhány év szomorú bizonyossággal szolgált arra vonatkozóan, hogy Brüsszelt aligha érdekli annak a nagyjából ötvenmillió kiszolgáltatott embernek a sorsa, aki az őshonos nemzeti vagy nyelvi kisebbségekhez tartozik Európában. Mint a magyarok Szlovákiában vagy a katalánok Spanyolországban.
A páratlan jelentőségű kisebbségi jogvédő kezdeményezésnek, a Minority SafePacknek a lassan évtizedes kálváriája tanulságos. Hosszas procedúrát követően az Európai Bizottság az Európai Unió Bíróságának Törvényszékével karöltve megtalálta a végső hivatkozási alapot arra, hogy miért is nem kell teret engedni az őshonos nemzetiségi és nyelvi kisebbségek jogai bővítésének. Korábban a bizottság hatásköri hiányra hivatkozott, majd mikor nyilvánvalóvá vált, hogy ez a nonszensz az uniós jog szerint sem állja meg a helyét, „jobb” indokot talált. Mégpedig azt, hogy a kezdeményezés benyújtása óta már olyan sok előrelépés történt, az igények okafogyottá váltak. Ezt a döntést helybenhagyta a törvényszék is – „társas magányra” ítéltek bennünket.
Az természetesen nem számított a döntés meghozatalakor, hogy maguk az érintettek merőben másképp értékelték az azóta eltelt idő „eredményeit”. Úgy tűnik, hogy a bretonok, a katalánok, a magyarok vagy a több száz őshonos kisebbség jogai nem oly fontosak Európában, mint az egyre nagyobb teret hódító szexuális minoritások érdekképviselete.
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
A magyar gazdák ellenzik a brüsszeli javaslatot.
„Történelmi eredményt ért el az ország” – mondta a pénzügyminiszter.
„Nem szabad Magyarországnak kiadni egy antifasisztát sem” – jelentette ki az újdonsült EP-képviselő.
A Bloomberg szerint a legjobb helyzetben a magyar miniszterelnök van.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
