A legkülönbözőbb tudományos módszerekkel lépnek fel magyar kutatók az aszálykárok ellen. Figyelmeztetnek: a változás iránya egyértelmű, Magyarország is a kifejezetten száraz talajú országok közé került.
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban
Aszályos hetek, hónapok, majd percek alatt lezúduló özönvíz, villámárvíz és belvíz. Az utóbbi években Európa nagy részén, Magyarországon is immár visszatérően kialakuló vízellátottsági szélsőségek nemcsak a felszínen jelentenek veszélyt és okoznak károkat az embernek és a növényzetnek, hanem átalakítják a talaj vízforgalmát, ami aztán a termékenységre is kedvezőtlen hatással van. Érthető tehát, hogy több hazai kutatóközpontban párhuzamos vizsgálatok folynak az éghajlati változások következményeinek a megismerésére és az aszálykárok enyhítésére.
a talajnedvesség rekonstrukciója nem tűr halasztást – ez derül ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak legfrissebb aszálytérképe alapján, amely felhívja a figyelmet Európa legkritikusabb területeire, melyek közé Magyarország is tartozik.
Az aszálytérkép sokkoló képet fest, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen erősen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. Ez a nedvességcsökkenés főként a vegetációs időszak nagy részét kitevő nyári félévben jelentős: az európai mezőgazdasági területek közel felén figyelhető meg. A legnagyobb visszaesés Kelet-Európában: Ukrajnában, Moldovában és Romániában tapasztalható, a legkisebb mértékű talajnedvesség-veszteséget Észak-Európa szenvedte el. A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni térségben gazdálkodnak, a legszárazabb mezőgazdasági területek pedig a mediterrán és kelet-európai országokban találhatók.
Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének tudományos főmunkatársa és kutatótársai szerint
Ez a vízhiány halaszthatatlan beavatkozást igényel. Magyarország, bár az utóbbi hónapok szomjazó földjeinek képét felidézve ez meglepő lehet, a vizsgált időszak egészében még viszonylag szerencsésnek mondhatja magát: az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő kimondottan jelentős szárazság a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámban – állapítja meg az ELTE kutatása.
A változás azonban egyértelmű:
Az utóbbi évek tapasztalatai igazolták az előrejelzéseket, amelyek szerint a Kárpát-medencében a természetes változékonyságot meghaladó, kiugró hőmérséklet-emelkedés várható. Magyarországon emellett az éves csapadékmennyiség csökkenésére s ezzel együtt szélsőséges időbeli és területi eloszlására kell számítani. A korábbi előrejelzések arra is rámutattak, hogy mindez a talajok víztartó és -vezető képességére is hatással lesz. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpontja Talajtani Intézetének szakemberei felhívják a figyelmet, hogy a talajtulajdonságok ismeretének nagy jelentősége van a vízellátottsági szélsőségek elleni küzdelemben. A kutatók ezért hozták létre a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratóriumot, melynek feladatai közé tartozik a hazai termőterületekre vonatkozó digitális talaj-vízgazdálkodási térképek elkészítése. Ezek segítik a szélsőséges vízháztartási helyzetek előrejelzését és a természetes vízvisszatartást támogató intézkedések megalapozását.
Az alapos kutatásokra azért van szükség, mert az aszály nemcsak rövid távon, a közvetlen csapadékhiány miatt jelent veszélyt, hanem
Az idei súlyos aszályhelyzetben például megfigyelték, hogy a mélyen kiszáradt talajban megmaradó nedvesség szorosan a talajszemcsék felületéhez tapadva, a termesztett növények számára alig felvehető formában volt csak jelen. A szárazodó és melegedő éghajlat növeli a felszínközeli, a vizet gyorsan elvezető, nagy átmérőjű repedések, az úgynevezett makropórusok kialakulásának a mértékét. A víz az egyre tágabb repedésekben mélyebbre jut, azonban gyorsabban mozogva nem nedvesíti át a talajt, így csökken a felszíni talajrétegekben visszatartott mennyisége.
További nehézség, hogy a klímaváltozás következtében felmelegedő és kiszáradó talajfelszíneken a szerves anyagok bomlása miatt víztaszító tulajdonság alakulhat ki. Ez a hidrofób talajjelleg megfigyelhető a fenyőültetvények avarrétege alatt vagy meszes homoktalajokon, továbbá szennyező anyagok hatására vagy súlyosabb erdőtüzek, tarlóégetés miatt is bekövetkezhet. A talajok víztaszító képessége felerősítheti a vízbeszivárgás klímaváltozás okozta egyenetlenségeit, ennek következtében egyes területek foltszerűen száraz állapotban maradnak, intenzív esőzéskor pedig a korlátozott beszivárgás növekvő felszíni elfolyást, vízeróziót és árvizet eredményez. A hosszú szárazságot követő, hirtelen lehulló, intenzív csapadék pedig felgyorsítja a talajszerkezet romlását:
ami a felszín fokozott eróziójához, az értékes termőföld elvesztéséhez vezethet – figyelmeztetnek az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatói.
A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói a Közép-Duna menti térség vizsgálatára fókuszálnak. Gyuricza Csaba rektor elmondta, hogy drónokkal, különféle szenzorokkal terepi és légi mintafelméréseket végeznek, az adatok értékeléséhez pedig a legkorszerűbb elemzőszoftvereket állítottak munkába. Mindezzel a talajnedvességről, a tápanyag-ellátottságról és a növények aszály idején egyre növekvő stresszállapotáról szereznek fontos információkat.
Nyitókép: Shutterstock
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Több mint 50 millió ember lakóhelye van veszélyben, és nincs jele az enyhülésnek.
Dubaj cáfolta, hogy mesterségesen kontrollálták volna az időjárást.
A korrupciót mint kampánytémát szoros egymásutánban utasították vissza a magyarok, a törökök, a lengyelek, a szlovákok és a horvátok is.
Magyar Péter egy középkori túltolt vallási jelenség, nem tudsz olyan laudációt bekommentelni, amit a rajongói ne vennének komolyan.
Egybehangzó sajtóhírek, de még Fabrizio Romano szerint is a Liverpool FC megegyezett a Feyenoorddal: Arne Slot lehet a Szoboszlai Dominikot is foglalkoztató Vörösök vezetőedzője, Jürgen Klopp utódja.
