Cseh külügyminiszter: Babiš „Orbán bábja” lehet Európában

A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.

A liberális lap arról ír: a magyar kormány Csehországgal és Szlovákiával alakíthat közös blokkot, amely alaposan felkavarhatja az uniós erőviszonyokat.

***
Új politikai formáció körvonalazódik Brüsszelben: Budapest Csehországgal és Szlovákiával léphet szövetségre, hogy közösen fékezzék az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatását.
Orbán Balázs szerint a blokk „egyre láthatóbb lesz” a következő hónapokban.
A magyar kormány célja, hogy Andrej Babiš cseh jobboldali pártjával és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel hangolja össze álláspontját, és így közösen lépjenek fel az uniós csúcstalálkozók előtt.
Bár a politikai szövetség még nem formális, a kezdeményezés jelentősen fékezheti az EU Ukrajnának szánt pénzügyi és katonai támogatásait.
Orbán Balázs szerint ez az együttműködés már korábban is bevált:
A migrációs válság idején ez nagyon jól működött. Így tudtunk ellenállni”
– emlékeztetett a 2015-ös Visegrádi Négyek időszakára, amikor a térség országai közösen léptek fel Brüsszel migrációs politikájával szemben.
A korábbi Visegrádi 4 együttműködés azonban Oroszország ukrajnai inváziója után felbomlott: míg Lengyelország keményvonalas álláspontot képvisel Moszkvával szemben, Budapest ellenkező irányba mozdult – a liberális lap szerint. A jelenlegi lengyel kormányfő, Donald Tusk, határozottan Ukrajna-párti, így Lengyelország kimaradna az új formációból.
A Visegrádi 3-nak nevezett együttműködésben Fico és Babiš Orbánéhoz hasonlóan a Moszkvával való párbeszédet hangsúlyozzák, és kritikusak a Kijevnek nyújtott további uniós segítséggel szemben.
A Politico cseh külügyminiszterre hivatkozva ugyanakkor azt írja, Babiš „Orbán bábjaként” viselkedhetne a Tanács ülésein – miközben Prágában még nem alakult meg a kormánya.
Fico sem kötött formális megállapodást Budapesttel, de politikai irányvonaluk egyre közelebb áll egymáshoz.
Ezt is ajánljuk a témában

A bukott politikus azzal riogat, hogy Csehország már nem fogja olyan mértékben támogatni Ukrajnát, mint eddig.

Orbán Balázs szerint Magyarország nemcsak a tagállami vezetők szintjén, hanem az Európai Parlamentben is új szövetségeket keres. A Fidesz, amely a Patrióták Európáért nevű jobboldali frakció tagja, más jobboldali és euroszkeptikus pártok felé is nyitna – véli a Politico.
Lehetséges partnerek között említette az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), valamint az Európa Szuverén Nemzetei nevű frakciókat, de szerinte bizonyos ügyekben néhány baloldali csoporttal is lehet közös platformot találni.
A politikai igazgató szerint a centrista, Von der Leyen-féle többség sem marad fenn sokáig:
Előbb-utóbb a fősodrú pártok is szembefordulnak Von der Leyennel. A centrista többség szétesik”
– fogalmazott.
Orbán Balázs arra is rámutatott, hogy Magyarországnak ma már a harmadik legnagyobb frakciója van az Európai Parlamentben, emellett egyre erősebb befolyású elemzői hálózatot is kiépített, amely a Mathias Corvinus Collegium (MCC) köré szerveződik.
Az MCC 2022 óta jelen van Brüsszelben, és „transzatlanti lábat is kiépített” – tette hozzá.
A magyar miniszterelnök számára azonban a következő év komoly kihívást tartogat: jövőre választások lesznek, és a Politico felmérése szerint az ellenzéki Tisza Párt, Magyar Péter vezetésével, jelenleg népszerűbb, mint a Fidesz.
Orbán Balázs szerint a kampány „kemény lesz, mint mindig”, és Brüsszelt okolta azért, amit „szervezett, összehangolt kísérletnek” nevezett a magyar kormány megbuktatására.
Az Európai Bizottság ezzel szemben hangsúlyozza: az uniós források visszatartása nem politikai, hanem jogi döntés volt.
A magyar biztos, Várhelyi Olivér körül kialakult kémbotránnyal kapcsolatban Orbán Balázs kijelentette: „Nagyszerű munkát végez. Ezek csak arra szolgálnak, hogy Magyarországot hűtlen tagállamként mutassák be. Mi a klub részei vagyunk, és bent is akarunk maradni.”
Ezt is ajánljuk a témában

A miniszterelnök az Európai Tanács ülésére érkezett a belga fővárosba.

Nyitókép: OLIVIER HOSLET / AFP