Tanévkezdés nehezített pályán

Konopás Noémi írása a Mandiner hetilapban.

Az előző években a koronavírus-járvány állította nagy kihívás elé nemcsak az iskolákat és a pedagógusokat, de a gyerekeket és a szülőket is. Idén már nem vagy nemcsak a covid, hanem az energia-veszélyhelyzet miatt elszálló rezsiárak kényszeríthetik az intézményeket a digitális oktatásra való átállásra. Vagyis a háborús energiaválság miatt a 21. században egyedülálló módon újra „szénszünetet” rendelhetnek el, amire lehetőséget ad a július 29-ei belügyminisztériumi rendelet a 2022–2023-as tanév kapcsán. Eszerint „ha az iskola ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt az iskola működtetése nem lehetséges, az iskola igazgatójának jelzése alapján a köznevelésért felelős miniszter az érintett iskolában, feladatellátási helyen, évfolyamon vagy osztályban határozott időre tantermen kívüli, digitális munkarendet rendelhet el”. Márpedig ha nincs fűtés, az iskolát sem lehet működtetni.

A tárca készül a legrosszabbra: még július végén utasította a tankerületeket, mérjék fel az iskolákban a gázról a fatüzelésre való átállás lehetőségét. Ennek része, hogy megnézzék, van-e alkalmas helyiség a fatüzelésű kazán beszerelésére, és van-e egyáltalán alkalmas kémény, ha pedig nincs, vizsgálják meg, hogyan lehet kiépíteni. Az utasítás egyébként nagy port kavart, többen hangot adtak annak, hogy a fatüzelés visszalépés a gázhoz képest, továbbá olyan költségekkel jár, amilyenekre nincs a tankerületnek forrása. Ráadásul a tűzifa már most hiánycikknek számít.

Hetekkel ezelőtt pedig attól volt hangos a sajtó, hogy Kisfaludy László köznevelési helyettes államtitkár a Népszava információi szerint egy megkeresésre azt válaszolta, hogy a tantermekben és csoportszobákban a 20 Celsius-fokos hőmérséklet „kielégítése esetén további fűtést nem szükséges biztosítani”. Hasonló, 20-22 fokos hőmérséklet szerepel egyébként a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló miniszteri rendeletben szellemi munka esetén. A rendelkezés korántsem példátlan: Németországban a kórházak és a szociális intézmények kivételével minden középületet legfeljebb 19 Celsius-fokos hőmérsékletre szabad felfűteni az ősszel kezdődő fűtési szezonban.

Megkerestük hát a Belügyminisztérium illetékeseit, s megkérdeztük, hány iskola fontolgatja a rezsi fényében az online oktatás bevezetését. Arra is kíváncsiak voltunk: ha nem így, akkor hogyan oldják meg az intézmények az esetleges súlyos gázhiányt. A tárca kommunikációs főosztálya arról tájékoztatott: céljuk, hogy az iskolák hagyományos tanrendben, jelenléti oktatásban működjenek, ennek megfelelően készülnek az új tanévre is. Mint írják, „tantermen kívüli digitális munkarend igényére vonatkozó jelzést egyetlen oktatási, nevelési intézmény vezetője nem juttatott el a belügyminiszterhez mint a köznevelésért felelős miniszterhez”.

A szakképző intézmények mindenhol felkészültek a fűtési szezonra – erről az iskolák fenntartásával megbízott Kulturális és Innovációs Minisztérium tájékoztatott. Megkeresésünkre leszögezték, „mind a tanulók, mind a szülők szempontjából fontos a jelenléti oktatás biztosítása, így jelenleg nincs napirenden a digitális oktatásra történő átállás egyik szakképző intézmény esetében sem”, de persze folyamatosan egyeztetnek a szakképzési centrumokkal.

Húszezer forinttól a csillagos égig

Ami az anyagiakat illeti, a családoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk ahhoz, hogy szeptember elsején iskolába tudják küldeni gyerekeiket. Az általunk megkérdezett szülők kivétel nélkül igyekeznek észszerűen vásárolni, és csak arra költeni, ami elengedhetetlenül szükséges, ezért aztán a legtöbben csak azután indulnak beszerző körútra, miután megkapták az iskolától a tanszerlistát. A szülők többsége igyekszik megúszni az alsó és felső évfolyamokat – gyerekenként – egy-egy táskával és tolltartóval, feltéve, ha a korábbi évek során nem váltak használhatatlanná.

Ismeretségi körben és egy több tízezres online csoportban végzett körkérdésünk alapján a legnagyobb anyagi teher azokat a szülőket nyomja, akiknek a gyermeke most kezdi az iskolát. Több olyan család is akad, amely 60 ezer forintot költött eddig csak a tanszerlistán szereplő eszközökre, s ebben még nincsen benne a torna- és az úszásruha, ahogy az – egyébként eleinte valóban nem létszükséglet – író­asztal és szék sem. A táskák ára is borsos, minőség és márka függvényében 10 és 50 ezer forint között mozog. A nem elsős gyerekek szülei könnyebb helyzetben vannak, nekik füzetekre, csomagolóanyagokra és a beadandó tisztasági csomagokra kell elsősorban költeniük, a már meglévő rajz- és technikafelszerelést jobb esetben csak pótolniuk kell. 
A szülők többsége nem ússza meg a tanszerbeszerzést gyermekenként átlag 20-25 ezer forint alatt, ehhez azonban nagyon észnél kell lenni a vásárlás során. „Mi 35 ezret fizettünk két gyereknek a papírüzletben, de előttünk egy másik család 69 ezret ugyanazokért az eszközlistán szereplő tanszerekért” – mondja lapunknak egy édesanya.

A tanszereknél sokkal nagyobb kiadást jelent a szülőknek a ruha és a cipő, utóbbiból négy is kell gyerekenként – tanévnyitóra elegáns, tornaórára sportcipő, emellett az intézmények váltócipőt is kérnek, és értelemszerűen szükség van kinti cipőre is. Vannak szülők, akik a ruhákat használtan szerzik be, olyanok is akadnak, akik leárazáskor már hónapokkal korábban megvették ezeket a holmikat.

Drágul a menza is

Az étkezéssel kapcsolatban a sajtóban 30 százalékos áremelkedés jelent meg, a Mandiner megkeresésére azonban Zoltai Anna, a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke pontosított: ez az arány csak idén tavaszra igaz, azóta további áremelkedések voltak, és az energiaárak is nőttek. Mint rámutatott, a közétkeztetés is ugyanabban a gazdasági környezetben működik, mint minden más, azaz emelkedtek az alapanyag-, az energia- és a bérköltségek. Közétkeztetőnként eltérő módon, de jellemzően tanévkezdéstől érvényesítik a drágulást az árakban. Zoltai szerint a gazdasági környezet változásaitól függ, hogy a 30 százalékos emelésből még ki tudják-e gazdálkodni a menzát, vagy lesz további drágulás is. Úgy véli emellett, hogy a 2014-ben elstartoló – sok pozitív eredménnyel járó – menzareformról szóló rendelet minden eleme, tekintettel a napjainkra kialakult gazdasági helyzetre és termékkínálatra, nem tartható. Egyébként arról nincsenek adatai, hogy hányan veszik igénybe a menzát az országban.

A Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztálya ezután ismertette az ingyenes iskolai étkezésben részesülők terjedelmes listáját. Eszerint idetartozik az a bölcsődei, minibölcsődei (vagyis családi napközibeli) ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek, aki rendszeres gyermek­védelmi kedvezményben részesül; aki tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek; ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek; vagy amelyben az egy főre jutó jövedelem alacsonyabb, mint 173 ezer forint (a nettó minimálbér 130 százaléka). Idetartozik akkor is, ha nevelésbe vették. Az 1–8. évfolyamos diák is ingyen étkezhet, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy nevelésbe vették; az is, aki ilyen életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, és fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, fogyatékosok nappali intézményében helyeztek el; s ingyen kap enni az is, aki kijárta a nyolc osztályt, de nappalis diák, és nevelésbe vették, vagy utógondozói ellátásban részesül – zárul a lista.

Elérhető támogatások

„Ami nagy segítség, hogy a tankönyveket ingyen kapjuk” – mutat rá egy másik édesanya, aki egyébként gyermekét egyedül neveli, így neki különösen nagy könnyebbség a 2013 óta fokozatosan kibővített, a következő tanévtől minden nappalis diákra kiterjesztett ingyenes tankönyvellátás. Hozzáteszi azt is, hogy az első szülői értekezleten derül ki, van-e olyan szaktanár, aki kiegészítésképpen további könyvek beszerzését kéri a szülőktől, de ez nem jelentős tétel.

Sok családnak az iskolakezdési támogatás mint választható kafetériaelem nyújthat segítséget, ezt igényelni írásban kell a munkáltatónál, és bárki megkaphatja, aki családi pótlékra jogosult. A támogatás legmagasabb összege gyermekenként a minimálbér 30 százaléka. Az önkormányzatoknál igényelhető a kerületenként eltérő összegű – 6–20 ezer forintnyi – beiskolázási támogatás, de sokaknak az is nagy segítség, hogy a Magyar Államkincstár a szeptemberben esedékes családtámogatási ellátásokat korábban, augusztus végén utalta.

Az idei tanévkezdésre is rávetül a tanárhiány árnya. Az egyébként sem rózsás helyzetet nehezíti, hogy nem vezetett eredményre a pedagógusok és a kormány egyeztetése a bérrendezésről, majd az érdekvédők sztrájkkal fenyegettek. Mint ismeretes, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a tárgyaláson azt mondta, az Európai Bizottsághoz benyújtott javaslat alapján 2029-re felzárkóztatják a pedagógusfizetéseket a diplomás átlagbér 80 százalékához. Legutóbb a Diákok a Tanárokért csoport jelentett be tüntetést szeptember 2-ára.

A tanévkezdéshez kapcsolódó érzések tehát minden szereplőben vegyesek; ehhez képest már nem is tűnnek olyan súlyosnak az elmúlt két év „szimpla” covidos évei…

Nyitókép: Shutterstock