Száz éve, 1922. augusztus 22-én kérte felvételét Magyarország a Népszövetségbe, mely bizonyos értelemben az ENSZ elődje volt. Az odáig vezető út viszont egyáltalán nem volt egyszerű a Trianon utáni időszak hányattatásai közepette.
Veszprémy László Bernát írása a Mandiner hetilapban.
A szövetséges hatalmak még a párizsi békekonferencián kezdeményezték a Népszövetség létrehozását, amely aztán 1919. június 28-án jött létre, negyvennégy alapító állam aláírásával, ám mindössze négy állandó taggal: az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Olaszországgal és Japánnal. Németország csak 1926 őszén lett a tanács tagja, majd Adolf Hitler vezetése alatt 1933 őszén kilépett. A szervezet székháza Genfben, a Wilson-palotában volt, ami ma az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának székháza.
Természetesen hazánk is kereste az utat a nemzetközi elfogadottsághoz, és igyekezett bekerülni a Népszövetségbe. Ezt azonban sokáig akadályozta Nyugat-Magyarország tisztázatlan helyzete, illetve a nyugvópontra nem jutó királykérdés. Előbbit tekintve, mint emlékezetes: éppen százegy évvel ezelőtt, 1921 augusztusában a trianoni békediktátumban Ausztriának ítélt Nyugat-Magyarországon megakadályozták az osztrák csendőrség bevonulását a magyar kormány által titokban támogatott felkelők Héjjas Iván, Francia Kiss Mihály és Ostenburg-Moravek Gyula vezetésével. Mint talán az iskolai történelemkönyvekből is sokan tudják, az úgynevezett velencei konferenciát követően, 1921. december 14. és 16. között népszavazást tartottak Sopronban és több környező településen, s bár néhány falu Ausztria mellett szavazott, összességében a magyarpárti szavazatok győztek, ennek köszönhetően maradt a térség Magyarország része.
Migrációs politika, gender, Brüsszel, háború, Isten-Haza-Család. Zászlóégetés. Számos dologról kérdeztük Lenhardt Balázst, akinek Magyar Péterről is megvan a véleménye.
Az amerikai elnökválasztásig és még azon túl is letiltották a politikai hirdetéseket.
A zsugorodó, örökös kompromisszumoktól is felőrölt, de azért még élő erdélyi magyarság sorsa csak minket, magyarokat érdekel. Senki mást.
Elképesztő erővel, piaci fölényüket minden szinten kihasználva törnek előre a technológiai óriások, mára egyfajta feudális rendszert kiépítve. Ahogy a középkorban a földbirtokosok uralták a termelőeszközöket, úgy modern digitális megfelelőjüket fél tucat vállalat tartja a markában.
Hiába, Jakab Péter nem tanult elődje hibájából: Vona Gábor „elvette”, ő eladta a párt lelkét. Knopf Alexandra írása.
A legendás miniszterelnök „munkája a köz javát, a magyarság javát szolgálta, hibái és tévedései voltak, mint mindannyiunknak, de az összkép példát adó lehet” – fogalmaz a történész a Mandinernek.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
