El is mondta a Bizottság, hogy miért nem ad a magyaroknak Erasmust, meg nem is
Hogy mi a tartalmi problémájuk az új törvénnyel, arról keveset mondhattak.
Élénk vitát váltott ki a kormány bejelentése, miszerint a jövőben nem kell nyelvtudást igazoló papír a diplomához. Kinek lehet előnyös az intézkedés? Mennyit ér manapság a nyelvvizsga egy fiatal számára? Hol kellene érdemben elvégezni az idegennyelv-oktatást? Körbejártuk a kérdéseket.
Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a felsőoktatás reformja, ennek – a kormány álláspontja szerint – célja, hogy tovább nőjön az intézmények autonómiája és a hallgatói felelősségvállalás. Július végén Csák János innovációs és kulturális miniszter egy a
Facebook-oldalán megjelent videóban jelentette be, hogy 2024 őszétől átalakítják a felvételi rendszert, és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget.Szavai szerint a kormány fenntartja, hogy minden végzősnek valamely nyelvből érettségit kell tennie, de a továbbiakban „átadják a lehetőséget és a felelősséget az egyetemeknek, illetve a hallgatóknak és családjaiknak”. Így a jövőben az övék a döntés, miként szerzik meg azt a szintű idegen nyelvi ismeretet, amely az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához kell majd a diploma után.
A felvételi rendszer továbbra is 500 pontból áll majd, ebből 100 pont a középiskolai tanulmányi eredményektől, 300 az érettségi eredményétől függ, 100 pontról pedig maga az egyetem dönthet, „akár szóbeli vizsgáztatással, akár sport-, művészeti vagy bármilyen más teljesítmény tekintetbevételével”. Változás lesz az is, hogy megszűnik a központi tanulmányiátlag-elvárás az átsorolásoknál, a továbbiakban az egyetemek fenntartói döntenek arról, a hallgatóknak milyen átlagot kell hozniuk az ösztöndíjas hely megtartásához.
A legnagyobb visszhangot kétségtelenül a nyelvvizsga-követelmény eltörlése váltotta ki, ami nem meglepő, tekintve hogy évek óta slágertéma, mennyire nem állunk jól az idegennyelv-tudásban. Az Európai Bizottság egyik 2018-as jelentésében arra mutatott rá, hogy a magyarországi fiatalok többsége, hetvenkét százaléka csak anyanyelvén és legfeljebb még egy nyelven tud írni és olvasni. Az Eurostat 2017-es adatai szerint pedig Magyarországon csupán a gyerekek hat százaléka tanul minimum két idegen nyelvet. Ezzel utolsók vagyunk az Európai Unióban. A Nyelvtudásért Egyesület egyik felmérésében arra jutott, hogy a diákok a sikeres nyelvvizsga szükséges feltételének tartják a magántanárnál vagy nyelviskolában való nyelvtanulást.
Valami tehát nagyon nem működik a hazai iskolai nyelvoktatásban, de hogy mi, arra lényegében ma sincs egyértelmű válasz. A legtöbbször arra jutnak a szakemberek, hogy a probléma a köznevelésben ered, annak ellenére, hogy Magyarországon az európai uniós átlaghoz képest magas óraszámban folyik az idegen nyelvi képzés. Itthon a tanulók legkésőbb a negyedik osztályban kezdik az első idegen nyelv elsajátítását, és minimum heti három órájuk van minden évben, vagyis csaknem ezer órában tanulják. Az iskolák nagy részében viszont már az első három osztály valamelyikében elindul a nyelvtanulás, így az összóraszám ennél is magasabb.
Érdemes megemlíteni, a kormány még 2014-ben arról döntött, hogy 2020-tól csak az vehető fel a felsőoktatásba, aki legalább B2-es, azaz középfokú komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik. Bár nem kevés idő, hat év állt rendelkezésre a felkészüléshez, sok kritikát kapott a tervezett követelmény, így végül az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a kabinet elengedte. Most pedig már a diplomához sem lesz kötelező a nyelvvizsga – körbejártuk, hogy vajon ennek lehetnek-e pozitív hatásai.
Nem dől össze a világ attól, hogy a jövőben már nem kell nyelvvizsga a diploma megszerzéséhez – állította portálunknak az intézkedés bejelentése után Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének igazgatója. Kifejtette, szerinte azért most döntöttek így, mert jelentősen nő a felsőoktatási intézmények finanszírozása, folyik a modellváltás, új menedzsmentek kerülnek az élükre, ám ha ezeket a lépéseket nem követi a hallgatói létszám növekedése, stabilizálása, akkor önmagukban semmit nem érnek az előremutató változtatások. S bár egyre több a külföldi diák, főleg a vidéki intézmények küzdenek létszámgondokkal, nekik jelent mindez mentőövet. „Így remény van arra, hogy a hiányterületeken, például a pedagógusképzésben is már rövid távon javul a helyzet” – fogalmazott az oktatáskutató.
Salusinszky András, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke ellenben úgy látja, a kormány döntésének „súlyosan káros társadalmi üzenete van”. Szerinte azt sugallja ugyanis, hogy nem fontos idegen nyelvet tudni. „Ostobaság! Helyes volt egy minimális erőbefektetéssel teljesíthető B2-es nyelvvizsga megszerzéséhez kötni a diploma átvételét, mert a 21. században Európa közepén kell angolul tudnia egy diplomásnak. Hogyan fog szakirodalmat olvasni, tájékozódni a világban?” – tette fel a kérdést Facebook-posztjában.
Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szóvivője emlékeztet: a járvány alatti „amnesztia” idején is, amikor az intézmények nyelvvizsga hiányában is kiadhatták az okleveleket (a bent ragadt diplomákról lásd keretes írásunkat), voltak kritikus hangok, ám fontosnak tartja kiemelni, hogy a nyelvvizsga-bizonyítvány nem egyenlő a nyelvtudással. „Magyarországon majdnem húsz éve várunk el a diplomához nyelvvizsgát, ám a fiatalok nyelvi kompetenciája ma sem éri el a szükséges szintet. Elég arra gondolni, hogy a kompetenciaméréseken hogyan szoktunk szerepelni az uniós átlaghoz viszonyítva” – mutat rá a Mandinernek. Mint mondja, más európai országokban már egyáltalán nem jellemző, hogy az egyetemek papírt várnak el a nyelvtudásról, Magyarország egyike azon kevés helyeknek, ahol még bármihez nyelvvizsga kell.
„Ha én munkáltató vagyok, és szeretnék felvenni egy munkavállalót olyan állásra, amelynél elvárt követelmény a nyelvtudás, akkor nem elégszem meg annyival, hogy megnézem a szép bizonyítványát. Ehelyett már az interjún felmérem, mennyire tud például angolul. Ha pedig valaki olyan munkára jelentkezik, amelynél nem lesz szüksége a nyelvtudásra, a főnökét egyáltalán nem érdekli majd, hogy milyen nyelvvizsgája van” – hangsúlyozza, hozzátéve, hogy a mai munkaerőpiac is ehhez az elvhez igazodik. Kétségtelen, az állami munkakörökben sok esetben még elvárják a nyelvvizsgapapírt, de a piaci területeken egyre kevésbé számít.
Budai úgy látja, nem az új rendszertől fog kilőni a magyar felsőoktatás, de az biztos, hogy a most bejelentett változások után lesznek sikersztorik bőven. „A modellváltás óta deregulációs folyamat zajlik a felsőoktatásban, s most az intézmények jelentős szabadságot kapnak abban, hogy megszervezzék a hallgatói életpályát a felvételitől kezdve a lemorzsolódás megakadályozásán át a diplomák átvételéig. Az, hogy 100 pontról az intézmények dönthetnek, önmagában lehet pozitív fejlemény, az egyetemek kioszthatják ugyanúgy, mint eddig: nyelvvizsgára, emelt szintű érettségire, vagy dönthetnek úgy, hogy saját felvételi rendszert alakítanak ki. Így például bevezethetik újra a szóbeli elbeszélgetést, ahol a tudás mellett akár a napjainkban egyre fontosabbá váló úgynevezett soft skilleket is felmérhetik a jelentkezőknél. Ez jó lehetőség arra is, hogy időben megtalálják a kiválóságokat vagy azokat, akiknek valamelyest nagyobb segítségre van szükségük a továbbiakban. Ezzel együtt tény: innentől kezdve a felelősség szinte teljes mértékben az egyetemé. A HÖOK szerint sok egyetem biztosan jól fog élni a kezébe adott eszközzel, mások pedig kevésbé” – hívja fel a figyelmet.
Kérdés, hogy mit tudnak kezdeni a felelősséggel az egyetemek. Megkerestünk több vidéki és fővárosi intézményt is, amelyek közül a modellváltáson „átesett” Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) és Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE), valamint az állami fenntartású Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) válaszolt a változással kapcsolatos kérdéseinkre.
A Corvinus részéről hangsúlyozták: stratégiai céljaikhoz illeszkedik a tervezett felvételi reform, így üdvözlik, hogy az egyetemeknek jóval több jogosítványuk lesz a hallgatók kiválasztásában. Ezáltal könnyebb lesz elérni a célt, miszerint tömegképzés helyett a legkiválóbb, legtehetségesebb diákokat oktassák, és a jövőbeni regionális gazdasági-társadalmi elitet képző felsőoktatási intézménnyé váljon a BCE. Jelezték azonban, nem kívánnak azon változtatni, hogy a diploma megszerzését a magyar nyelvű szakokon nyelvvizsgához kötik. Sőt, folyamatosan növelik angol nyelvű képzéseik számát: az alapszakok több mint felét angolul vagy angolul is indítják, a mesterképzések pedig csaknem kétharmada angolul vagy angolul is elérhető. Megjegyezték, hogy a Corvinusra jelentkező diákok zöme már eleve rendelkezik nyelvvizsgával.
A BGE álláspontja, hogy a magabiztos idegennyelv-tudás hiánya a gazdasági területen nagymértékben beszűkíti a karrierlehetőségeket. Az intézmény egyik alapvető célja, hogy hallgatói sikeresek legyenek a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon, ezért a jövőben is törekszik majd arra, hogy magas szintű kommunikációs készségekkel rendelkezzenek. Mint írták, a megfelelő tudás- és készségszint ellenőrzésére több lehetőség adódik, a nyelvvizsga ezek közül csak az egyik; a következő hónapokban valamennyit elemzik és értékelik, hogy a hallgatóiknak optimális megoldást tudjanak nyújtani.
Az ELTE a döntéssel kapcsolatban egyeztetést fog kezdeményezni Csák Jánossal. Azt mindenesetre hangsúlyozták: eddig is igyekeztek elősegíteni, hogy hallgatóik megfelelő idegennyelv-ismerettel rendelkezzenek. Jelenleg közel hetven nyelv folyamatos oktatását végzik, amivel a világon a második helyet foglalják el; nemcsak nyelvet oktatnak, hanem széles körben biztosítják a szaktárgyi ismeretek idegen – nem csak angol – nyelvű elsajátításának lehetőségét is. 2022 szeptemberében hét alap- és
tizenhét mesterszakon indul angol nyelvű évfolyam is, ezeken az általános felvételi eljáráson angol nyelvű képzésre országosan felvett hallgatók negyede, 628 fő kezdi meg tanulmányait. A felvett 11 355 személy kilencven százaléka már most rendelkezik legalább egy nyelvvizsgával – írták lapunknak.
Tény, hogy a diplomához elvárt nyelvvizsga kivezetése nem fog javítani a nyelvtudásunk szintjén. Budai Marcell azonban leszögezi: nem az egyetemtől kell elvárni, hogy nulláról felkészítse a fiatalokat idegen nyelvből, még ha legtöbbször valamilyen szintű nyelvtudás birtokában már vannak is a tanulmányok megkezdésekor. „A legfontosabb, hogy eljussunk odáig, hogy a közoktatás biztosítsa a megfelelő nyelvtudás elsajátításának lehetőségét. A világ legtermészetesebb dolga kellene legyen, hogy úgy engedik ki a fiatalokat az érettségi után, hogy mindenki beszél társalgási szinten németül vagy angolul” – emeli ki.
Mindezek tükrében érdekes körülmény, hogy 2024-ben végez az első olyan évfolyam, amelynek már az idegen nyelvi kerettantervben elvárt B2-es, azaz középfokú nyelvvizsgának megfelelő szintre kell eljutnia; hogy ezt teljesíteni tudja-e a közoktatás addig, a HÖOK szóvivője szerint kérdéses. Azonban „ha valakit már a közoktatásban sikerül arra megtanítani, hogy szeresse az idegen nyelvet, elsajátítsa, hogyan kell tanulni, akkor a későbbiekben már nem okoz neki nehézséget a nyelvtudás elmélyítése. Egy biztos: ha valaki csak azért tanul egy nyelvet, hogy meglegyen a papírja, abból nem lesz érdemi nyelvtudás” – fogalmaz.
Feltorlódott diplomák
A koronavírus-járvány előtti utolsó évben, 2019-ben az Oktatási Hivatal adatai szerint több mint százezer olyan hallgató volt, aki azért nem kaphatott diplomát, mert nem teljesítette a nyelvvizsga-követelményeket. Ez az óriási létszám annak ellenére alakult ki, hogy a kormány 2014-ben még diplomamentő programot is indított, hogy azoknak a nyelvtanulását támogassa, akiknek már nincs hallgatói jogviszonyuk, de nem kaptak diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. Majd radikális döntés született: a járvány kirobbanása után a kormány – a Gazdaságvédelmi akcióterv részeként – arról döntött, hogy akik 2020. augusztus 31-éig sikeres záróvizsgát tettek, mentesülnek a nyelvvizsga megszerzésének kötelezettsége alól, és így megkaphatják diplomájukat nyelvvizsga hiányában is. Végül 2021-ben is járt a felmentés. Bár az idén már nem rendelt el nyelvvizsga-amnesztiát a kormány, mint arról az Eduline portál beszámolt, a bennragadt diplomákat várhatóan kiadják az egyetemek és főiskolák – a nyelvvizsga-kötelezettség eltörléséről szóló rendelet értelmében. Ez további több ezer hallgatót érinthet. Megtudtuk, az ELTE-n a nyelvvizsga-amnesztia 2021. augusztus 31-ei lejárta óta évente átlagosan 7000 kiadott oklevél mellett néhány száz esetben nem tudtak oklevelet kiállítani nyelvvizsga hiánya miatt. A BGE-n nem vezetnek statisztikát, de tapasztalataik szerint a végzés utáni egy, legfeljebb két éven belül még az e téren lemaradó hallgatók nagy többsége is bemutatja a szükséges nyelvvizsgát, és átveszi diplomáját.
***
Mi kell a világszínvonalhoz? – Újabb részletek a felsőoktatási modellváltásról – Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban
Nyitókép: Shutterstock