A felsőoktatás reformjára tehát évekkel ezelőtt megérett az idő, érdemi előrelépés azonban inkább a gazdálkodás területén született a kancellária-rendszer 2014-es bevezetésével és a ppp-konstrukciók kiváltásával. (A ppp lényege, hogy az építést magánbefektetők finanszírozzák, az állam pedig húsz-harminc év alatt törleszt, és csak ezt követően lesz tulajdonos.) Tény, az Állami Számvevőszék idei jelentésében arra jutott, hogy a képzési szerkezet koncentrációja javult, a duális képzésekben tanulók és a külföldi hallgatók aránya nőtt, ám megállapította azt is, hogy a fiatalok között csökkent a diplomások aránya, a képzésekből lemorzsolódók száma stagnált, valamint a hallgatói sikeresség javulását támogató eszközök, így a fenntartói bemeneti és kimeneti kompetenciamérések nem valósultak meg.
Sajátos magyar modell
Ebben a helyzetben indult el a modellváltási hullám, elsőként a Corvinuson 2019-ben, majd utána meglehetősen rapid módon a többi, csatlakozó egyetemen. Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese a Mandinernek hangsúlyozza: a Corvinus esetében hamar látszott, hogy a változás jelentős dinamikát vihet az intézmény életébe; a kuratóriumba olyan személyek kerültek, akik elkötelezettek az egyetem jövője iránt. Új vállalati, társadalmi kapcsolatok, fejlesztési tervek jelentek meg, újfajta vezetői szemlélet alakult ki. Ezért döntött a kormány arról, hogy további intézmények előtt is megnyitja a modellváltás lehetőségét. Így került sorra tavaly többek között a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a győri Széchenyi István Egyetem vagy éppen az Állatorvostudományi Egyetem. „Bár azt gondoltuk, egy időre vége a modellváltási hullámnak, további egyetemek jelezték, hogy részt szeretnének venni a folyamatban. Így jöttek a vidéki nagy tudományegyetemek, ami nagy kihívás, sok munkával fog járni, de hatalmas versenyelőnyre tehetnek szert a közép-európai térségben” – mutat rá.
Kérdésünkre, hogy a felsőoktatás kiszervezése mennyire illeszkedik a nemzetközi trendekhez, Schanda Tamás elismeri: a magyar modell egyedi megoldás, igazodva az ország sajátosságaihoz, szükségleteihez. Viszont az alapítványi modell világszerte sikeres a felsőoktatásban, a legjobb egyetemek túlnyomó többsége ilyen formában működik, és a hazai modellváltás ezeknek a példájából is merít. „Sokkal nagyobb szabadságot ad az intézményeknek, hiszen biztosítja számukra a gazdasági autonómiát. Ha egy egyetem állami költségvetési szervként működik, akkor ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a költségvetési intézményekre, vagyis a hatóságokra, hivatalokra, minisztériumokra. Éves, szigorú költségvetés és bonyolult, rendkívül bürokratikus rendszer határozza meg a működést” – mutat rá. Hozzáteszi, hogy a felsőoktatási intézményeknek továbbra is az a legfontosabb küldetésük, hogy a fiataloknak értékes, a világban – a munkaerőpiacon és a tudományos szférában egyaránt – jól használható tudást adjanak át, a huszonegyedik században szélesebb körű szerepet is betöltsenek. Ehhez azonban nem felelnek meg a túlzottan bürokratikus működési keretek. „Egyrészt szükség van arra, hogy az egyetemek a gazdaság regionális motorjává váljanak, valamint hogy szervesen részt vegyenek a helyi közösség életében. Gondoljunk a vidéki nagy tudományegyetemekre, amelyek jelentős munkaadók, kulturális központok, és akár az egészségügyi ellátást is biztosítják a térségben” – fogalmaz, hozzátéve, hogy egy olyan méretű, történelmi és fejlődési hátterű országban, mint Magyarország, a kutatás-fejlesztésnek, az innovációnak meghatározó szerepe kell hogy legyen.
Az alapítványi modell világszerte sikeres a felsőoktatásban”
Bár vannak nagyobb magyar vállalatok, amelyek képesek felvenni a versenyt a világ kutatás-fejlesztési innovációs központjaival, jóval több a kisebb cég, amelynek nincs feltétlenül saját forrása, önálló kutatás-fejlesztési laboratóriumi eszköztára, nem képes mérnököket, fejlesztőket alkalmazni. Schanda Tamás szerint ez akkor változhat, ha képesek lesznek együttműködni a felsőoktatással, ezáltal az egyetemektől szolgáltatást tudnak venni. „Segítenünk kell a magyar cégeket, és ennek az is a része, hogy olyan működési feltételeket teremtünk az egyetemeinknek, amelyekkel szolgáltatóként is működhetnek a piacon. Ettől lesznek versenyképesebbek mind a vállalkozások, mind az egyetemek, mind az ország” – hívja fel a figyelmet.