Szabados Levente három éven keresztül vezette a Corvinus HÖK-öt, működése alatt zajlott az egyetem alapítványosítása. AZ SZFE-vel szemben azonban a hallgatók itt támogatták a folyamatot, és érezhetően javult is az oktatási környezet. Mi volt a titok, és hogyan változott az egyetem az elmúlt időszakban? Interjúnk.
Három év a HÖK szolgálatában, hogyan tovább, irány a politikus pálya?
A HÖK-özés során szerzett tapasztalatok az embert sokféleképpen építhetik. Egyrészről felkészítik a közéleti szerepvállalásra, hiszen a HÖK vezetés legfontosabb aspektusa a hallgatók érdekképviselete. Az elmúlt években számos oldalról ismertem meg a Corvinus Egyetemet érdekképviseleti szempontból, és jó alapnak érzem bármiféle közéleti funkcióhoz, hiszen az ember fiatalon elsajátíthatja, hogy megy a szabályzatírás és -értelmezés, mit jelent a képviselet, milyen az, ha egy szélesebb rétegnek akarunk eleget tenni a munkánkkal, és nem csupán eladni valamit, ahogy az üzleti életben. A további tervekről pedig: még nem döntöttem arról, hogy mivel fogok foglalkozni, de a jövőben valószínűleg vállalkozni fogok.
A HÖK-ről élő sztereotípiák szerint a szervezet nem csupán politikusképző, hanem a mindenkori kormány hű kiszolgálója. Ez mennyiben igaz?
A HÖK a hallgatókért van, őket képviseli. A képviselet során pedig a külső környezetünk legtöbbször az egyetem és ritkábban a kormányzat. A kormányzattal közvetlenül ritkán van dolga egy HÖK-nek, leginkább a kormányrendeletek hatásaira kell reagálnunk házon belül, és ha tudunk, akkor házon kívül. Elsődleges feladatunk ugyanakkor, hogy az egyetemünkön olyan lobbitevékenységeket tudjunk végezni, amellyel a hallgatói elképzeléseket és igényeket át tudjuk vinni a rendszeren. Ehhez elengedhetetlen a vezetőkkel a partneri viszony. Meg lehet itt tanulni a politikai alapokat is, de ez nem jelenti, hogy kiszolgáltatott lenne egy HÖK a mindenkori kormánynak.
Az Ön regnálása alatt zajlott az egyetem alapítványosodása. Ez a modellváltás zajlik jelenleg több intézménynél is, például az SZFE esetében. Miért nem lett a Corvinusból SZFE, blokáddal, a fenntartóval való nyílt szembefordulással?
Az érdekképviseletnek és a demokráciának számos formája létezik. Mindenki más formát kedvel vagy alkalmaz. Persze tudni kell azt is, hogy a műfaj, amit választunk, az vajon megfelelő-e a céljaink eléréséhez. A Corvinus HÖK célja az volt, hogy a hallgatóink ne veszítsenek jogaikból és lehetőségeikből a magánegyetemmé válással. Mi ezt elértük, tegyük hozzá, nagyon sok tárgyalással és egyeztetéssel. Elhittük, hogy az egyetemi vezetőség és a kuratórium is jót akart az egyetemnek, csupán ők más aspektusból nézték az egész átalakulás kérdését, mint a HÖK.
Mit érzékel a hallgatóság a struktúraváltásból? Miben más most corvinusosnak lenni, mint három évvel ezelőtt?
Túlvagyunk számos változáson, viszont ezek közül nem mind olyan, ami a hallgatók mindennapi életére kihatással lenne, vagy aktívan befolyásolná azt. Az átalakulás alatt megváltozott az egyetemi arculat és dizájn, új szakok jöttek létre, régi szakok újultak meg, és közben digitalizálódott egyre több minden a tanulmányi ügyintézésnél. A szakfejlesztéseknél HÖK-tagok vesznek részt a projektek vezetésében, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat HÖK egyetértéssel és közreműködéssel változott meg. HÖK-ös kezdeményezésre a diákszervezeti ösztöndíjkeret a kezdeti összegéről a tízszeresére emelkedett, illetve a demonstrátori és tudományos ösztöndíjak a mai konstrukciójukban szintén a mi kezdeményezésünkre jöttek létre. Számos programunknak köszönhetően pedig a székesfehérvári campus hallgatói élete is fellendült ezekben az években, mi hoztuk létre a Fehérvárra is kiterjedő HÖK-öt. Tehát
Ezek talán a legszembetűnőbb változások egy hallgató számára.
Milyen az egyeztetés, együttműködés a többi egyetem hallgatói szervezetével? A modellváltás kapcsán egész más állásfoglalásokat adtak ki az érintett HÖK-ök. Létezik egységes akarat, érdekérvényesítés?
Minden HÖK hatásköre a saját egyeteméig tart. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáján pedig ezek az egyetemeket átívelő, országos szintű dilemmák kerülnek napirendre. Ahány egyetem, annyi modell és megannyi megoldás létezik. Mi átadtuk a tapasztalatunkat több magánegyetemmé váló HÖK-nek is, és bízunk benne, hogy lehetőségük lesz eredményesen részt venni az átalakulásokban.
Mennyire érdekli a hallgatókat az érdekképviselet, egyáltalán a közélet világa? A felmérések szerint nagyfokú a kiábrándultság, nincs igazi közéleti motivációja a Z generációnak.
A maga értelmezésében sokakat érdekel a közélet. Ha valakit az egyetemi közélet érdekli, az általában eljön HÖK-özni. Akit pedig a nagypolitika érdekel, ők lelkiismeretüknek megfelelően érdeklődnek bizonyos témákban. Én azt tapasztaltam, hogy
Valószínűleg a Corvinus persze nem reprezentatív minta az egész Z generációt tekintve. Egyetemünk sajátossága, hogy a szakokból kifolyólag az üzleti világ, közgazdaságtan és közélet, társadalomtudomány iránt érdeklődő hallgatók jelentkeznek ide. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy nagy számban érdeklődnek a hallgatók a közügyek valamely szegmense iránt.
Mik a felsőoktatás legfontosabb kihívásai 2021-ben?
Az állami fenntartású modellekről a nem állami fenntartású működési modellekre való átállások, a HÖK-ök szerepei az új egyetemi modellekben és a képzések folyamatos korszerűsítése. És persze a koronavírus járvány kapcsán felmerült kérdések vizsgálata a jövőre nézve: a digitalizáció, a távoktatás előnyei és hátrányai, az open-book vizsgák. Ezek mind olyan témák, amelyekben egy jól megfontolt, arany középutat kell kialakítani, hogy a modern világ adta lehetőségeket kihasználva, de a személyes kapcsolatokat és a jónak bizonyult módszereket megtartva egy még jobb felsőoktatás születhessen.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Baritz Sarolta Laura közgazdász szerint a profit helyett az emberközpontúságra kell helyezni a hangsúlyt. Mennyire tudják ezt megvalósítani a gazdaság szereplői? Van-e közgazdasági összefüggés a kapcsolatok és a boldogság között?
Elkeserítő a helyzet.
A szakember hétről hétre járja az országot, hogy igazgatókkal, pedagógusokkal és szülőkkel találkozzon, meghallgassa tapasztalataikat. Erről a küldetéséről és a mentorhálózat céljairól beszélgettünk vele.
Mivel járt az Erasmusról áttérni a Pannónia-programra? Erről is beszélgettünk Szabó Lajos Györggyel, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettesével.
A miniszter szerint „a brüsszelitáknak messze elgurult a gyógyszere".
Számba vettük, mit tanulhatunk ma az oktatás és a kultúra úttörő harcosától.
Fordulóponthoz értünk a háborúban.
Pompás élvezet lesz nézni ezeknek a pofáját a választás éjszakáján, amikor eltakarodnak.
