A nagyszerűség algoritmusa

Kenneth O. Stanley és Joel Lehman a mesterséges intelligencia szaktekintélyei, az Elon Musk által alapított OpenAI tudományos kutatóműhely munkatársai. Why Greatness Cannot Be Planned (miért nem tervezhető a nagyszerűség) című könyvükben azt állítják, hogy a célkitűzésekre felfűzött cselekvés hatékonytalan; hogy nem célok alapján kell szerveznünk az életünket. Hogyan gondolhatják ezt komolyan?

Stanley és Lehman a számítógép történetével indít. Tegyük fel, hogy ezer évvel ezelőtt valaki előállt volna az automatizált számítás ambíciójával, és hogy megépíti az első számítógépet. Aligha a vákuumcsövek kutatásával kezdte volna, pedig később ezek jelentették a legfontosabb ugrást a számítógéphez vezető úton. A vákuumcső feltalálásának azonban semmi köze nem volt a számítógépekhez – a rádióhullámok kutatásának melléktermékeként született. A számítógép tehát azért vált lehetségessé, mert nem ez volt az eredeti cél. Sőt, a technológiai felfedezések szinte sosem olyan elemekre épülnek, amelyeket az adott célra hoztak volna létre. Mit jelent ez? Hogy az „ugródeszka” ritkán emlékeztet a későbbi végtermékre, s hogy az áhított eredményt nehezebb a végcélra való összpontosítással elérni. „A célok szépek és jók, ha kellően szerények. Ám ha túlontúl ambiciózusak, akkor a dolgok hirtelen bonyolulttá válnak. Ebben az esetben a célokból akadály képződik az olyan törekvések előtt, mint a felfedezés, az innováció – vagy akár a boldogság elérése. Más szóval – s itt az ellentmondás – a legnagyobb eredmények kevésbé válnak valószínűvé, ha célokká teszik őket.” A könyv szerint nemcsak az egyének, de az intézmények is ennek a megtévesztő dinamikának teszik ki magukat, amikor távoli célokat követnek.