Az egyének, a cégek és az intézmények életében túlzott szerephez jutnak a célkitűzések. Pedig a legnagyszerűbb teljesítmények, a legfontosabb innovációk, sőt maga a boldogság is a játékos kreativitás, a „szabad keresés” eredménye – állítják Elon Musk matematikusai.
Kenneth O. Stanley és Joel Lehman a mesterséges intelligencia szaktekintélyei, az Elon Musk által alapított OpenAI tudományos kutatóműhely munkatársai. Why Greatness Cannot Be Planned (miért nem tervezhető a nagyszerűség) című könyvükben azt állítják, hogy a célkitűzésekre felfűzött cselekvés hatékonytalan; hogy nem célok alapján kell szerveznünk az életünket. Hogyan gondolhatják ezt komolyan?
Fotó: Brain Bar
Stanley és Lehman a számítógép történetével indít. Tegyük fel, hogy ezer évvel ezelőtt valaki előállt volna az automatizált számítás ambíciójával, és hogy megépíti az első számítógépet. Aligha a vákuumcsövek kutatásával kezdte volna, pedig később ezek jelentették a legfontosabb ugrást a számítógéphez vezető úton. A vákuumcső feltalálásának azonban semmi köze nem volt a számítógépekhez – a rádióhullámok kutatásának melléktermékeként született. A számítógép tehát azért vált lehetségessé, mert nem ez volt az eredeti cél. Sőt, a technológiai felfedezések szinte sosem olyan elemekre épülnek, amelyeket az adott célra hoztak volna létre. Mit jelent ez? Hogy az „ugródeszka” ritkán emlékeztet a későbbi végtermékre, s hogy az áhított eredményt nehezebb a végcélra való összpontosítással elérni. „A célok szépek és jók, ha kellően szerények. Ám ha túlontúl ambiciózusak, akkor a dolgok hirtelen bonyolulttá válnak. Ebben az esetben a célokból akadály képződik az olyan törekvések előtt, mint a felfedezés, az innováció – vagy akár a boldogság elérése. Más szóval – s itt az ellentmondás – a legnagyobb eredmények kevésbé válnak valószínűvé, ha célokká teszik őket.” A könyv szerint nemcsak az egyének, de az intézmények is ennek a megtévesztő dinamikának teszik ki magukat, amikor távoli célokat követnek.
Az író, festő- és előadóművészt, a Budapesti Református Cigány Szakkollégium vezetőjét egyebek mellett a romapasztorációról, Krisztus cigány hangjáról, a pokolról és az isteni fényről kérdeztük. Interjúnk.
Efféle könyveket nem lehet csak úgy elolvasni. Lehet vele haladgatni persze az elejétől a vége felé, de ezzel a „normális” olvasási metódussal előbb-utóbb zsákutcába jutunk. A linearitással itt nem megyünk semmire. Győrffy Ákos írása.
Szabadfi Szabolcs által a Highlights of Hungary díjra jelölt könyv egyedülálló krónika. A Szőlő Jövésnek Könyve nem csupán városi dokumentum, hanem az évszázadok lenyomata.
A Nyugat soha nem érzékelte, hogy a saját kultúrája veszélyben lenne, ellentétben velünk – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az MCC Hunyadi Szalon rendezvényén.
A magyar miniszterelnök a közösségi médián keresztül üzente meg a skandináv ország népének, hogy nyugtalankodik, miután szerinte a gyenge kormányzás és a hagyományos értékek feladása miatt barbárság gyökeresedett meg az országban.