A klímaváltozás igenis menedzselhető, ha érzelmek helyett a költség-haszon elvre helyezzük a hangsúlyt. Miközben a hangzatos akcióprogramok árát mindig a szegények fizetik meg, a zöldinnováció megfelelő ösztönzésével elérhető a technológiai áttörés – vallja egy rebellis dán statisztikus.
Bjørn Lomborg és az általa alapított Copenhagen Consensus Center jelentőségéről magyar nyelven e sorok szerzője írt először tizennégy esztendővel ezelőtt a Kommentár folyóirat hasábjain. Bár Lomborg és műhelye tevékenysége a klímaváltozás gazdaságtana köré szerveződik, jelentősége még e nehezen túlbecsülhető fontosságú témakör keretein is túlmutat. Hősünk ugyanis az elsők között vette a bátorságot, hogy a 21. századi baloldal hittételeivel nem ellenkulturális alapon, hanem a progresszió „hazai pályáján”, a tudomány és a szakpolitika nyelvén szegüljön szembe.
A statisztikus 2001-ben jelentette meg „programadó” munkáját The Skeptical Environmentalist (a szkeptikus környezetvédő) címmel, amivel világszerte jelentős figyelmet és felháborodást produkált – még a Time is kénytelen volt beválasztani a világ száz legfontosabb gondolkodója közé. Az adatsorokkal masszívan alátámasztott, robusztus kötetben szerzőnk azt állította, hogy a klímaváltozás igenis menedzselhető, ám hatásainak kezeléséhez érzelmek helyett a költség-haszon elvre alapozott gazdaságpolitikára van szükség. Lomborg logikájának lényege, hogy a környezetszennyezésért elsősorban a fejlődő országok felelősek közvetlenül, ezért a leghatékonyabb zöldpolitika az ő mielőbbi felzárkóztatásuk és gazdasági teljesítőképességük növelése. Szerinte az éhezést, az ivóvízkérdést vagy az energiaellátást annak töredékéből is lehetséges megoldani, amit ma klímavédelemre költünk, és ezek sokkal praktikusabb eszközei az ipari átalakulásnak. Miközben a klímavédelmi akcióprogramok csak a megoldás illúzióját képesek szállítani, például a szegény országok egészségügyi rendszereinek fejlesztése, ezáltal társadalmuk jövőképessé tétele – bár közvetetten – sokkal inkább hozzájárul a fenntarthatósághoz.
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
A Könyvmolyképző Kiadó arra kéri könyvkereskedő partnereiket, hogy a jövő héttől hagyjanak fel a fóliázás gyakorlatával.
Írókamrám kissé rendetlen asztalán ezúttal egy néhány nappal ezelőtt megjelent verseskötet hever. Szerzője Szijj Ferenc, címe A madarak tudása. Jó cím. Győrffy Ákos recenziója.
A hírhedt jelenet kiváltó okáról egy, az elnöki párról szóló könyv rántja le a leplet.
A Bartók-örökségtől Afrikán át Amerikáig: Daniel Mamah regényében nemcsak a szülei csodálatos szerelméről mesél, hanem arról is, milyen nehézségekkel kellett megküzdenie a múlt század második felében egy magyar–afrikai házaspárnak. Interjúnk a Bartók-leszármazott pszichiáterrel.
A „queerek” sem maradnak műsor nélkül.
A magyar válogatott szövetségi kapitánya elmondta, mi nem tetszett neki a mérkőzésen.
