A klímaváltozás igenis menedzselhető, ha érzelmek helyett a költség-haszon elvre helyezzük a hangsúlyt. Miközben a hangzatos akcióprogramok árát mindig a szegények fizetik meg, a zöldinnováció megfelelő ösztönzésével elérhető a technológiai áttörés – vallja egy rebellis dán statisztikus.
Bjørn Lomborg és az általa alapított Copenhagen Consensus Center jelentőségéről magyar nyelven e sorok szerzője írt először tizennégy esztendővel ezelőtt a Kommentár folyóirat hasábjain. Bár Lomborg és műhelye tevékenysége a klímaváltozás gazdaságtana köré szerveződik, jelentősége még e nehezen túlbecsülhető fontosságú témakör keretein is túlmutat. Hősünk ugyanis az elsők között vette a bátorságot, hogy a 21. századi baloldal hittételeivel nem ellenkulturális alapon, hanem a progresszió „hazai pályáján”, a tudomány és a szakpolitika nyelvén szegüljön szembe.
A statisztikus 2001-ben jelentette meg „programadó” munkáját The Skeptical Environmentalist (a szkeptikus környezetvédő) címmel, amivel világszerte jelentős figyelmet és felháborodást produkált – még a Time is kénytelen volt beválasztani a világ száz legfontosabb gondolkodója közé. Az adatsorokkal masszívan alátámasztott, robusztus kötetben szerzőnk azt állította, hogy a klímaváltozás igenis menedzselhető, ám hatásainak kezeléséhez érzelmek helyett a költség-haszon elvre alapozott gazdaságpolitikára van szükség. Lomborg logikájának lényege, hogy a környezetszennyezésért elsősorban a fejlődő országok felelősek közvetlenül, ezért a leghatékonyabb zöldpolitika az ő mielőbbi felzárkóztatásuk és gazdasági teljesítőképességük növelése. Szerinte az éhezést, az ivóvízkérdést vagy az energiaellátást annak töredékéből is lehetséges megoldani, amit ma klímavédelemre költünk, és ezek sokkal praktikusabb eszközei az ipari átalakulásnak. Miközben a klímavédelmi akcióprogramok csak a megoldás illúzióját képesek szállítani, például a szegény országok egészségügyi rendszereinek fejlesztése, ezáltal társadalmuk jövőképessé tétele – bár közvetetten – sokkal inkább hozzájárul a fenntarthatósághoz.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Kemény nem ontja a könyveket, ami különösen rokonszenves a mai világban.
A közel négyszáz oldalas, gazdagon illusztrált kötet nem csak a Liget páratlanul gazdag, több mint két évszázados múltját mutatja be történeti hűséggel, a jelen, azaz a Liget Budapest Projekt fejlesztései is kiemelt szerepet kapnak.
Tudjuk, hogy Szájer politikai hivatása nem a tervezett módon fejeződött be, most azonban megismerhetjük az eredeti szándékait. Könyvajánló.
Az elemző az Indexnek nyilatkozott.
Ki volt ez a vértanú, Szent Luca, akit egyesek félnek, míg mások dicsőítenek? Ennek jártunk utána!
