A klímaváltozás igenis menedzselhető, ha érzelmek helyett a költség-haszon elvre helyezzük a hangsúlyt. Miközben a hangzatos akcióprogramok árát mindig a szegények fizetik meg, a zöldinnováció megfelelő ösztönzésével elérhető a technológiai áttörés – vallja egy rebellis dán statisztikus.
Bjørn Lomborg és az általa alapított Copenhagen Consensus Center jelentőségéről magyar nyelven e sorok szerzője írt először tizennégy esztendővel ezelőtt a Kommentár folyóirat hasábjain. Bár Lomborg és műhelye tevékenysége a klímaváltozás gazdaságtana köré szerveződik, jelentősége még e nehezen túlbecsülhető fontosságú témakör keretein is túlmutat. Hősünk ugyanis az elsők között vette a bátorságot, hogy a 21. századi baloldal hittételeivel nem ellenkulturális alapon, hanem a progresszió „hazai pályáján”, a tudomány és a szakpolitika nyelvén szegüljön szembe.
Fotó: Brain Bar
A statisztikus 2001-ben jelentette meg „programadó” munkáját The Skeptical Environmentalist (a szkeptikus környezetvédő) címmel, amivel világszerte jelentős figyelmet és felháborodást produkált – még a Time is kénytelen volt beválasztani a világ száz legfontosabb gondolkodója közé. Az adatsorokkal masszívan alátámasztott, robusztus kötetben szerzőnk azt állította, hogy a klímaváltozás igenis menedzselhető, ám hatásainak kezeléséhez érzelmek helyett a költség-haszon elvre alapozott gazdaságpolitikára van szükség. Lomborg logikájának lényege, hogy a környezetszennyezésért elsősorban a fejlődő országok felelősek közvetlenül, ezért a leghatékonyabb zöldpolitika az ő mielőbbi felzárkóztatásuk és gazdasági teljesítőképességük növelése. Szerinte az éhezést, az ivóvízkérdést vagy az energiaellátást annak töredékéből is lehetséges megoldani, amit ma klímavédelemre költünk, és ezek sokkal praktikusabb eszközei az ipari átalakulásnak. Miközben a klímavédelmi akcióprogramok csak a megoldás illúzióját képesek szállítani, például a szegény országok egészségügyi rendszereinek fejlesztése, ezáltal társadalmuk jövőképessé tétele – bár közvetetten – sokkal inkább hozzájárul a fenntarthatósághoz.
Ahol a közösség nagy része csak megfelelési kényszerből igazodik egy közös állásponthoz, ott a társadalmi stabilitás pusztán illúzió. A konformizmus segít megőrizni a békét, de lehetetlenné teszi az egymástól való tanulást – állítja harmincéves sikerkönyvében egy török politikatudós.
Sok más mellett világirodalmi podcastsorozatot indítanak, könyvklubokat szerveznek, és idén is kiosztják a Libri irodalmi díjakat. Ludvig Orsolya Stefanie-t, a cégcsoport marketingés kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Lovecraft hagyatéka számos módon és formában újraéledt már, azonban a kozmikus horror ezen adaptációk között mindig a fantázia birodalmában maradt. Egészen mostanáig, amikor Arkham árnyait magunk is megismerhetjük.
Mi történik, ha egy domonkos nővér, akinek szenvedélye a közgazdaságtan, összeereszti Aquinói Szent Tamást a 21. század piaci valóságával? Megszületik a Summa oeconomiae, amelyben filozófia, teológia, gazdaság és gyakorlati tapasztalatok találkoznak.