Milyen lesz az ország 2030-ban? Vagy egyáltalán 2022-ben mi fog még történni vajon? Igazad van, ha cégvezetőként bizonytalannak gondolod a jövőt.
A magyar gazdaság által bejárt pálya szinte teljesen megegyezik a hetvenes-nyolcvanas években felzárkózó, félperiférián található országok és régiók útjával: küszködésekkel teli közeledés a fejlettebbekhez, szerencsés nemzetközi fellendülés esetén gyarapodás, a nemzetközi nagyvállalatok megjelenése, a velük való együttműködés kialakítása közben egyedi modellkísérletek a hazai vállalkozói szektor versenyképessé tételére. Idővel a mutatók szempontjából egyre egyértelműbb felzárkózás, a bérszínvonal javulása, ingatlanpiaci hullámok, leginkább konjunktúra ezen a területen a növekedés miatt; majd a felzárkózási szakaszok végére jellemzően munkaerőhiány a képzési rendszerek elfáradása, a társadalom elöregedése vagy egyéb szociológiai okok miatt.
Hazánk gazdasága is ezen a forgatókönyvön szalad végig, de egyértelmű a kormányok közötti különbség: vagy szinte csak a pénzügyi és nagyvállalati szektor érezheti támogatónak a gazdasági kormányzatot, vagy a gazdaság minden szereplője a pályán találhatja magát, nemcsak statisztaszerepet kapva, hanem igazi aktorként a színpadon. Fontos, hogy idáig eljuthattunk.
A korábbi életünkhöz képest mostanra rendkívül összetetté váló környezeti feltételek változását mindenki ismeri. A magyar gazdaság fundamentumai viszont lényegesen erősebbek, mint a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság idején. Tetemes mennyiségű beruházás érkezik Magyarországra és az egész régióba, azonban a felzárkózó félperifériákhoz hasonlóan nálunk is meg fog nyílni rövidesen a hogyan tovább kérdése.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Kusovszky Imréné elkezdett utánaszámolni, és a Tisza-csomagban eddig mintegy 30 ezer forint havi mínuszt egészen biztosan talált, amit a nyugdíjasok zsebéből vennének ki.
Hogy miért?
„Háborúba viszik Magyarországot, és minden pénzt Ukrajna támogatására fognak költeni. Ezt nem hagyhatjuk!” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
A miniszterelnök politikai igazgatójaszerint Brüsszel tervezett lépése a háború elmélyítését és hosszú távú pénzügyi terheket jelentenének Magyarország számára.
Moszkva szerint vagy tárgyalással, vagy erővel, de cél érnek Ukrajnában.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
