Az elmúlt tizenkét évben számos kulturális nagyberuházás valósult meg Budapesten, ikonikus épületek újultak meg, színházi, zenei, múzeumi programok sorát indította útjára a kormányzat.
Az Orbán-kormány kultúrpolitikáját annak felismerése alakítja, hogy Magyarország éppen attól marad magyar ország, ha a kultúránkhoz, a nyelvünkhöz, a történelmünkhöz és a hagyományhoz való viszonyunk alapjai nem változnak, s a nemzeti kultúra a jövőben is abroncsként fogja össze az itt élőket és az innen elszármazottakat.
A szabad alkotáshoz, az intézmények működtetéséhez megfelelő költségvetési forrásokra van szükség. 2010-ben az új kormány csődközeli helyzetben vette át az ország irányítását, az elkövetkező években mégis maradt forrás a bajok orvoslására. Az elmúlt évtizedben a kultúra valamennyi területén jelentős forrásnövekedést ért el hazánk: 2010-ben összességében 72 milliárd forintot fordítottunk kulturális kiadásokra, 2020-ban ez a szám már 578 milliárd forint volt.
2010 óta az Országgyűlés számos olyan törvényt fogadott el, amelynek eredményeképpen jelentős strukturális változások valósultak meg az ágazatban.
A régészeti terület átalakítása során a feltárási jogot visszaadtuk a megyei múzeumoknak, és megszüntettük a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatot. Ezt a folyamatot tette teljessé az, hogy 2022-től a Magyar Nemzeti Múzeum kezében összpontosul az a régészeti kapacitás és forrás, amely a kiszámítható feladatellátás záloga, s megfelelően koordinálja a vidéki múzeumok nagyberuházásoknál végzett régészeti tevékenységét.
2011-ben módosult az előadó-művészeti törvény, új minősítési rendszert és kategóriákat kialakítva. 2019-ben a kőszínházak esetében a parlament szabályozta az állami és az önkormányzati felelősség megosztását, a finanszírozási, fenntartói kötelezettséget és az intézményvezetői kinevezési jogot.
Korszerűsítettük a Nemzeti Kulturális Alapot, hatékonyabb és átláthatóbb működést bevezetve. A Nemzeti Filmintézet (korábban Magyar Nemzeti Filmalap) támogatja a moziforgalmazásra szánt filmek gyártását és terjesztését. Óriási előrelépés volt azon adókedvezmény-rendszer kidolgozása, amely egy sor nemzetközi produkciót hozott Magyarországra.
Fontos kultúrpolitikai lépés volt a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté nyilvánítása 2011-ben, amivel a korábban magánegyesületként működő szervezet erős politikai és jogi támogatást kapott.
Az egyik legmélyrehatóbb változást a kulturális közalkalmazotti státusz átalakítása hozta magával. A 2020 tavaszán elfogadott jogszabály alapján a kulturális ágazat munkavállalói másfél éve a munkatörvénykönyv hatálya alá tartoznak, így az intézményvezetőknek nőtt a mozgásterük a személyzeti politikában, a dolgozók motiválásában.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Az utolsó napok Tokióban, búcsú a felkelőnap országától és az évadtól, a sorozattól.
Nyíltan elmondta a rapper, mi számít igazán az életben.
A világ statisztikáinak élmezőnyéből lassan kikopunk, a nagyhatalmak sajnálkozva emlékeznek meg rólunk.
A Nemzeti Színház színpadán Vidnyánszky Attila rendezésében megszülető Marxtőkéje nem magyaráz, nem ítélkezik és nem menteget. Tetemre hív. Két részben, valóságrajzként, amelyben nem minden az, aminek látszik.
Érdekes kontextusba helyezte a művész az új számát.
Javier Milei argentin elnök lenyűgöző éleslátásról, műveltségről és szilárd világnézetről tett tanúbizonyságot egy olyan eseményen, ahol a jelek szerint káosz és tanácstalanság uralkodott a fejekben.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
