Magyarország kedvező helyzetben van az európai energiaválság időszakában, véli Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Energia- és Klímapolitika Üzletágának vezetője.
Takács Zsolt írása a Mandiner hetilapban.
Az utóbbi esztendőkben alacsonyabb földgázárak az év elején tapasztalható rendkívüli hideg és a koronavírus-járványt követő gazdasági helyreállítás okozta keresletnövekedés hatására emelkedtek. A járvány következményeként kiszámíthatatlan gazdasági környezetben a piaci szereplők kivártak a következő gázévre vonatkozó beszerzéseikkel a szokatlan árnövekedés miatt, így a növekvő kereslet egy része a nyár végére, ősz elejére összpontosult. Európa azonban nem rendelkezik az igények kielégítéséhez szükséges forrásokkal – magyarázza Hortay Olivér.
Mint azt az elemző a hiány okairól a Makronómnak elmondja: „Egyfelől az import jelentős részét biztosító orosz–ukrán vezeték korlátozott kapacitással bír, és kockázatos, az alternatív útvonalak pedig még nem hasznosíthatók. A problémára a tengeren szállítható cseppfolyósított földgáz (lng) sem kínál megoldást, mert a működő európai terminálok kapacitása alacsony, illetve most csak nagyon drágán lehet lng-hez jutni. Másfelől az utóbbi években Európa – klímavédelmi megfontolásokból – megkezdte belső kitermelési lehetőségeinek leépítését, ami a szénbányászat mellett a földgázforrásokat is érintette.”
Kérdésünkre a szakértő elárulja, szerinte a fokozott klímavédelmi ambíciók önmagukban nem jelentenek problémát. Amivel nem ért egyet, az a szakpolitika túlzott technológiai orientációja, ami azt jelenti, hogy több európai vezető szerint a szakpolitika feladata kijelölni a „jó” és a „rossz” technológiákat, és hogy a szabályozást úgy kell alakítani, hogy a „jó” technológiák a lehető leggyorsabban átvegyék a „rosszak” helyét.
A hibás szabályozói gyakorlat szerinte leginkább a német villamosenergia-piacon figyelhető meg, ahol az utóbbi évtizedben hatalmas állami támogatásokat fordítottak a megújuló technológiák terjesztésére, és megkezdték a nukleáris, illetve a fosszilis erőművek bezárását. „A megújulók azonban nem voltak képesek ellensúlyozni a kivezetett kapacitásokat, ráadásul időjárásfügőségük növelte a rendszer kiszámíthatatlanságát. A németek emiatt – részben francia atomerőművekben előállított – energia importjára és a széntüzelésű erőműveik újranyitására kényszerültek.”
Az erőltetett klímavédelem politikai ügy, de üzlet is
Európában ma az egyik legnagyobb klímapolitikai vitát az okozza, hogy Brüsszel ki akarja terjeszteni a német modellt az egész közösségre. A vitának aktualitást ad a jelenlegi energiaválság is, amelyben a földgázellátással kapcsolatos problémákat súlyosbítja az utóbbi hetek szélcsendes időjárása az Északi-tengeren. Az EU-s intézmények önreflexiójának hiányára a legaktuálisabb példa az Európai Unió Bírósága és Lengyelország közti abszurd vita, amelyben a bíróság arra próbálja rákényszeríteni a lengyeleket, hogy zárják be az ellátásuk 7 százalékáért felelős turówi szénbányát – emlékeztet Hortay.
Jelentős élelmiszerár-emelkedést okozhat az az uniós javaslat, amely súlyos vámokkal és adókkal lehetetlenítené el az orosz műtrágya behozatalát. A függőség csökkentése alapvetően nem lenne probléma, ha az EU önellátó lenne, de erre egyelőre nincs remény.
Megkerülnék a saját szabályaikat az Európai Bizottságban?
Az EU végrehajtó testülete a jövő hónapban mutatja be a terveket.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Kína megújuló energiaforrásai, különösen a nap- és szélenergia, példátlanul magas, huszonhat százalékos részesedést értek el az áramtermelésben a friss adatok szerint. Tavaly a magyar GDP közel négyszeresét kitevő kínai megújuló beruházások nyomán elért ütem azonban több okból fenntarthatatlan.
Túlságosan is óvatosak a cégek, nem mernek beruházni, ezért is kellett közbelépnie a kormányzatnak és elindítania több ösztönző programot. Ezeknek pedig már most látszik a hatása .
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka szerint „a gyermekvédelmi törvény ellentétes az uniós joggal”.
Maga a kutatócsoport sem akarta elhinni, hogy mit sikerült elérniük.
