Veszélyben az oltatlanok

Konopás Noémi interjúja a Mandiner hetilapban.

Sem nyáron, sem szeptemberben nem lesz negyedik hullám Magyarországon – nyilatkozta három hónappal ezelőtt. Mostanra a virológusok szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem hogy milyen erővel tör ránk.
Három hónappal ezelőtt átlagosan napi százezer oltást adtunk be, és ha a tendencia folytatódott volna, akkor vélhetőleg egyáltalán nem lenne újabb hullám hazánkban. Volt nap, amikor a Városmajort körbeérte a vakcináért sorba állók serege, egy nap alatt hétezren is kaptak oltást; a Semmelweisen közeledünk a négyszázezredik beadott vakcinához, én bőven több mint húszezer embert oltottam. Ma már azonban sehol nincsenek sorok, mindössze három-négyszáz fő érkezik hozzánk naponta. Eközben Magyarországon annyi vakcina van, hogy mindenki megkaphatná akár a harmadik oltását is. A negyedik hullám az oltatlanoké lesz, a legsúlyosabb esetek is az ő körükből kerülnek majd ki. Az, hogy mennyire lesz erős, az átoltottság és az átfertőzöttség szintjétől függ, az azonban biztonsággal állítható, hogy nem közelíti meg a második és harmadik hullám erejét.

5,7 millióan kapták meg az első vakcinát, ennél nagyjából 200 ezerrel kevesebben a másodikat. Mire elég ez?
Nehéz megmondani, mert nem tudjuk, hogy emellett pontosan mennyien estek át a megbetegedésen. Az igazolt fertőzöttek száma 820 ezer, ám ennek a három-, hat-, sőt hétszerese is lehet a tényleges szám. Vitathatatlan, hogy Magyarországon sokkal nyugodtabb nyarunk volt, mint az összes nyugat-európai országban és a kedvelt külföldi nyaralóhelyeken. Ez azt bizonyítja, hogy nálunk relatíve magas az átoltottság és az átfertőzöttség, hatékonyak a keleti vakcinák.

Az oltáson és az átfertőzöttségen kívül mi határozza meg a járvány felfutását és erejét?
Az eredeti típusnál akár négyszer fertőzőképesebb a delta variáns. Ez azt jelenti, hogy a Kínából elterjedt vírussal fertőzött egyén két-három másiknak tudta átadni a kórt, egy delta variánssal megbetegedett viszont nyolcnak is. Nincs már annyi megfertőzhető ember, de veszteségeket el tudunk szenvedni, hiszen nagyjából hárommillió lehet az oltatlanok száma. Az új mutáns megtalálja a rést a pajzson, az egyetlen eszköz, amivel védekezni tudunk, az oltás.

Távolságtartás, maszk, higiéniás szabályok – halljuk másfél éve. Hetekkel ezelőtt a Magyar Orvosi Kamara is arra kérte a lakosságot, zárt terekben hordjon maszkot, ám máig csak az egészségügyi intézmények épületeiben kötelező viselni. 
A kórházakban, klinikákon, betegellátási intézményekben fontos a maszkhasználat, a távolságtartás és a higiénés szabályok betartása, de az új mutációk megjelenésével nem lehetünk biztosak abban, hogy ezek önmagukban meg fognak védeni minket. A delta variáns jóval fertőzőképesebb, mint elődjei, már tizenöt percnél kevesebb zárt térben töltött idő alatt is bőven elkaphatjuk. Ráadásul nem tudunk az elkövetkező tíz évben a nap huszonnégy órájában maszkot hordani, mert enni-inni, néha beszélni kell. Az tény, hogy valamelyest csökkenti a fertőzés valószínűségét a védőeszköz, ezért elképzelhető, hogy lesz olyan fázis a negyedik hullámban, hogy vissza kell térni rá – de nem a maszkban, hanem az oltásban látom a járvány megoldását. A különféle betegségekre szedett gyógyszerek túlnyomó többsége meg sem közelíti a vakcinák biztonságosságát és hatékonyságát, pedig előbbieket a lakosság gondolkodás nélkül, olykor nyakra-főre szedi.

Milyen kifogásokkal mondanak nemet az oltásra? 
Gyakran hivatkoznak a nyájimmunitásra, csakhogy a delta variáns esetében nem elég a hatvanszázalékos átoltottság, sokak szerint nyolcvanszázalékosra volna szükség, amitől messze vagyunk. Sokan érvelnek azzal is, hogy jó az immunrendszerük, kibekkelik a járványt. Ez sajnos nem így van, mert a járvány egészen biztosan el fog húzódni, és csak idő kérdése, hogy mikor fertőződik meg, aki nincs beoltva. Nem beszélve arról, hogy a coviddal szemben nemcsak a gyenge, de a túl jó immunrendszer sem elég jó, hiszen a túlzott immunválasz a citokinviharon (a gyulladásos fehérjék fokozott termelése – a szerk.) keresztül is súlyos szervkárosodást tud okozni. Gyakori kifogás továbbá, hogy „eddig is túléltük a vírusokat, az influenzát is”. Ez igaz, ahogy az is, hogy a túlnyomó többség a koronavírust valóban túléli, ám utóbbi bizonyos kalkulációk szerint ötször veszélyesebb, mint az influenza. Mindezek mellett vannak nehezen értelmezhető félelmek, a nők például gyakran attól tartanak, hogy elvesztik termékenységüket az oltást követően. Erre azt tudom mondani, hogy sok olyan nővel találkoztam, aki az oltás után lett várandós. Volt, aki egyenesen az oltásnak tulajdonította, a nyakamba ugorva köszönte meg, hogy beoltottam. (Nevet) Mindenesetre a vakcina – racionális érvek mentén – se pró, se kontra nem befolyásolja a termékenységet. Ellenben a koronavírus-fertőzés annyira igénybe veheti a szervezetet, hogy többeknél emiatt csökken a gyermekvállalási kedv és lehetőség, amíg kikeverednek a posztcovid szindrómából.