Franciaország bekeményített, Máltán a legtöbb az oltott
Arra, hogy mennyire szigorúak a magyar intézkedések az európai országok viszonylatában, az Oxfordi Egyetem vizsgálata adhat választ. A kutatók 2020 januárja óta nyomon követik és szigorúság alapján 0–100-ig pontozzák 180 ország koronavírus-járvány miatt hozott kormányzati döntéseit. A pontozás során kilenc intézkedést vesznek alapul: iskolák bezárása, munkahelyek bezárása, tömegrendezvények tiltása, közösségi események elhalasztása, korlátozás a tömegközlekedési eszközökön, otthoni munkavégzésre vonatkozó ajánlások, társadalmi felvilágosító kampányok, az országon belüli mozgás korlátozása, határzár. Jelenleg csak Észtország előzi meg lazaságban Magyarországot, és hozzánk hasonló helyzet van Litvániában és Szlovéniában. A legszigorúbb intézkedéseket Franciaország hozta vissza: a napi új esetszám július óta növekszik, augusztus első napjaira pedig a 30 ezret is elérte, így első körben visszaállították a kültéri maszkhasználatot a népszerűbb nyaralóhelyeken, majd kötelezővé tették az éttermekben és a rendezvényeken az oltási igazolást vagy a 48 óránál nem régebbi negatív koronavírustesztet. Sőt egyes szigeteken még karantént is bevezettek.
Fontos megjegyezni, hogy az oltási hajlandóság nem csak az érvényben lévő kormányzati intézkedésektől függ. Az Oxfordi Egyetem mérése alapján Máltán a járvány eleje óta tapasztalt szigor nem sokkal, de elmaradt az itthonitól, mégis a lakosság kilencven százaléka oltakozott, míg itthon alulról súroljuk a hatvanat. Ám az is tény, hogy míg Magyarországon lazítottak a nyáron, addig a törpeállamban – miután megduplázódott az esetszám – arról határoztak, hogy csak a mindkét oltással immunizált turistákat engedik be az országba. Egyébként európai viszonylatban Máltán a legmagasabb a tesztelések száma is.
Melyik szer a leghatékonyabb?
A negyedik hullám küszöbén sok ország egyelőre kivár a szigorító intézkedésekkel, és inkább az oltásra helyezi a hangsúlyt. A szakemberek sem a korlátozásokban, hanem a vakcinázásban látják a járványhullám leküzdésének módját, mivel a delta variáns sokkal gyorsabban terjed, mint elődjei.
A vakcinák nemcsak a klinikai kísérletekben, de „élesben” is remekül vizsgáztak. A második oltást követő legalább három hétben az oltottak mindössze 0,086 százaléka kapta el a vírust, 0,013 százalék került kórházba, és 0,003 százalék hunyt el koronavírus miatt – derül ki az Országos Kórházi Főigazgatóság július végi adataiból, amelyekről a múlt héten számolt be a 444. Ezek az arányok valamivel rosszabbak az első oltást követően – 0,2 százalék fertőződött meg, 0,05 százalék került kórházba, 0,012 százalék hunyt el –, mindenesetre a számok magukért beszélnek.
Azt, hogy melyik oltás a leghatékonyabb, nehéz ezekből az adatokból megállapítani, hiszen különböző korosztályokat és egészségi állapotú embereket oltottak velük. Huszonegy nappal a második oltást felvevő 60–80 éveseknél a fertőzöttségi arányt nézve a Janssen (0,006 százalék) és az AstraZeneca hatóanyaga (0,008) vizsgázott a legjobban, őket követte a Modernáé (0,042), majd a Sputnik V (0,052) jön, aztán a Pfizer készítménye (0,086), és a sokat támadott Sinopharm-féle oltóanyag sem marad le sokkal (0,182 százalék). Utóbbival egyébként az érintett korosztály 55 százalékát immunizálták. Az oltás a halálesetek számát rendkívüli mértékben csökkentette: a Sputnik V és a Janssen-féle vakcinánál 0, az AstraZeneca és a Moderna készítményénél 0,001, a Pfizer- és Sinopharm-féle oltásnál 0,004 százalék a halálesetek aránya.