Mi a különbség a kriptovaluták és a mémvaluták között? Miért lettek ilyen népszerűek, és hogyan termelik ki az új milliomosokat? Megnéztük, mit kell tudni a divatos fizetőeszközről.
Czeczeli Vivien írása a Mandiner hetilapban.
A bitcoin és más kriptovaluták már régóta lázban tartják a befektetőket. Vannak a kriptovalutáknak olyan válfajai, amelyek valamivel később jelentek meg, s tulajdonképpen a modern pénzügyi rendszer abszurditásának melléktermékeként is felfoghatók. Ezek az egyre nagyobb teret hódító mémvaluták. Számuk ma már meghaladja a több ezret.
Ahogy arra a kreatívnál kreatívabb elnevezéseik – például baby doge coin, pig finance – is utalnak, sokan nem látnak bennük többet egyszerű viccnél. Egyesek mégis tetemes összegeket profitálnak ezekből a befektetésekből. A jelenség izgalmas viselkedési közgazdaságtani kérdéseket vet fel, és megértése leginkább a pszichológiatudomány tárgykörébe tartozik. Másként ugyanis nehezen lehetne megmagyarázni, hogy miért is érdekli az embereket a kriptovaluták e területe más, technikai előnyökkel bíró virtuális valuták helyett.
Mik azok a mémvaluták?
A mémvaluták olyan kriptovaluták vagy tokenek, amelyek világhálón terjedő vicces képeken vagy szövegeken, esetleg aktuális történéseken alapulnak, és amelyek mögött jellemzően erős netes közösség áll. A többi kriptovalutával szemben nem cél, hogy egyszer majd általánosan elfogadott digitális fizetőeszközzé váljon az adott valuta.
Az őrület 2013-ban indult a dogecoinnal, amelynek népszerűségét a legismertebb elektromosautó-gyártó cég vezetője, Elon Musk twitteres posztjai hozták meg. A dogecoin egy japán kutyafajta, a siba inu képére épülő valuta, azonban a projektnek ezen kívül semmi köze a fajtához, a rá irányuló figyelem paradox módon pont annak következménye, hogy komolytalan, humoros kezdeményezésként hívták életre. Számos további mémvaluta a dogecoin utánzataként jött létre, sok kapcsolható közülük Elon Musk alakjához, például a dogelon mars, az elongate, a stopelon.
A kriptovaluták esetében vitatott kérdés, hogy képesek-e pénzként funkcionálni. A jellemző álláspont az, hogy magas volatilitásuk – erősen ingadozó árfolyamuk, értékük – miatt egyelőre nem képesek betölteni az alapvető pénzfunkciókat, a stabil, kiszámítható értékőrzést. A bitcoin és az ethereum, a két legnagyobb piaci kapitalizációval bíró kriptopénz esetében igaz, hogy valamilyen felhasználási céllal, funkcióval jöttek létre. A mémvalutáknak amellett, hogy jellemzően szintén nem bírnak belső értékkel, felhasználási céljuk sem határozható meg, emiatt valójában még csak nem is valuták, csupán bizonyos mémekhez kapcsolódnak. Nem szolgálnak tehát valós célokat, többségüket csupán a gyors megtérülés reményében hozták létre. Hangsúlyozni kell, hogy ebben fontos az influenszerek szerepe, illetve az, hogy erős netes közösség álljon mögöttük, hiszen ahhoz, hogy valami pénzzé vagy csupán értékessé váljon, szükséges, hogy egy közösség elfogadja, értékesnek tekintse, használja.
A profitszerzés lehetősége abban rejlik, hogy közösségi médiás véleményvezérek vagy kisebb befektetők elkezdik népszerűsíteni az adott mémvalutát, ennek hatására ugrásszerűen megnő iránta a kereslet, ami robbanásszerű árnövekedést is kiválthat – akár az ingatag alapok ellenére. Profitot realizálni mémvalutából elsősorban akkor lehet, ha sikerül a megfelelő időben venni és eladni, tehát itt is az árfolyammozgások meglovagolása a kulcs. Például el lehet hitetni az internetezőkkel, hogy a valuta egyre értékesebb lesz a jövőben, érdemes vásárolni, hogy később magasabb áron adhassuk el, megtöbbszörözve vagyonunkat. A mémvaluták kockázati szintje leginkább a szerencsejátékokéhoz hasonlítható, s könnyedén előfordulhat, hogy a teljes befektetett pénzmennyiség elvész.
A heves árfolyammozgásokat bemutató ábránkon jól kivehető a dogecoin árfolyamának ugrásszerű emelkedése a népszerű véleményvezér, Elon Musk erre irányuló internetes megszólalásait követően. Ugyanitt említhető meg a Facebook-elnök Mark Zuckerberg esete is, aki Max és Bitcoin nevű kecskéiről posztolt, ami a befektetők figyelmét az aquagoat elnevezésű valutára irányította. A cégvezető május 11-ei posztját követően az aquagoat értéke 300 százalékkal emelkedett.
A mögöttes pszichológiai és viselkedési közgazdaságtani tényezők
Ha a mémvaluták népszerűségét próbáljuk feltárni, akkor nem mehetünk el szó nélkül Elon Musk influenszeri szerepe mellett, s a pszichológiai jelenségek is legalább ilyen fontos magyarázóerővel bírnak. E tényezők a viselkedési közgazdaságtan területére vezetnek el bennünket.
Elon Musk közösségi médiában megjelenő bejegyzései jellemzően kiszámíthatatlanok: sohasem lehet tudni, hogy mely piacokat fogják érinteni, mégis kiemelt fontossággal bírnak a részvények, valuták árfolyamának alakulását illetően. Hogy miért ugranak a befektetők Musk szinte minden szavára, arra nincs egyértelmű magyarázat. Egyesek szerint minden, amit megérint, arannyá változik, kitűnő érzékkel határozza meg, hogy melyek azok a vállalatok, amelyekre érdemes a tőzsdén fogadni, s ezt saját vállalkozásainak sikere is alátámasztja. Így válik a viselkedést befolyásoló véleményvezérré.
Az árfolyamok emelkedése mögötti további fontos tényező a kimaradástól való félelem (fear of missing out – fomo). Jelentősége abban rejlik, hogy a mémvaluták mögött nincsenek valódi alapok vagy belső érték, vagyis árfolyamuk és értékük is szinte kizárólag az emberek érzelmein alapul. És mivel az emberek nem akarnak kimaradni a profitszerzés lehetőségéből, a növekvő kereslet az árak emelkedését eredményezi; bár mindenki tudhatja, hogy valós alapjai nincsenek a megvásárolt mémvalutának, mindenki reméli, hogy ő lesz az, aki időben száll ki, és utoljára nevet. Különösen erősen jelenik meg ez azon befektetők esetében, akik kimaradtak a bitcoin rendkívüli árfolyam-emelkedéséből, és fűti őket a gyors profitszerzés lehetősége. Ehhez kapcsolódik szorosan a tömegpszichológia: ha ugyanaz marad is az adott eszköz mögöttes értéke, a tömegkereslet képes az eszköz árát magasabbra emelni, elszakítva a mögöttes értékétől.
A fordított pszichológia is közrejátszik a mémvaluták népszerűségében: az emberek ritkán szeretik, ha megmondják nekik, mit tegyenek, így sokszor a legegyszerűbb módja rávenni őket valamire az, hogy pont az ellenkezőjét javasoljuk nekik. Ez történt a dogecoin esetében, melynek alapítói számtalan lépést tettek azért, hogy a valuta a legkevésbé se legyen kívánatos. A vételből és eladásból származó haszon szerzésére irányuló tevékenység visszatartását célozta például, hogy végtelen mennyiségű valuta áll rendelkezésre, szemben a bitcoin 21 millió egységben limitált kínálatával. A dogecoinnál továbbá kísérletet sem tesznek annak színlelésére, hogy a valuta bármivel is többet kínálna egy egyszerű viccnél. És mégis, az embereket épp ezek a jelenségek vonzzák, hiszen sokan szimpatizálnak az esélytelennek tűnő, veszélyes próbálkozásokkal.
További tényező a furcsa szerencsejáték mögött a gyors és a lassú gondolkodás, ez Daniel Kahneman elméletéhez kapcsolható. Evolúciós vonás, hogy agyunk az információkat kétféle sebességgel képes feldolgozni. Az első rendszer a gyors gondolkodáson, az ösztönökön, ökölszabályok alkalmazásán s többnyire pillanatnyi benyomásokon alapul. Ezek többségében reflexív döntések, amelyeket nem tudatosan hozunk. Ez a fajta gondolkodás bizonyos élethelyzetekben – például a túlélést segítve – megfelelően működik, nem alkalmas viszont olyan komplex logikai döntések meghozatalához, amilyeneket például a befektetések igényelnek. A mémvalutákhoz az első rendszer kapcsolható, mert ezek a fizetőeszközök könnyedebb irányt képviselnek egyszerűségükkel, némi kreativitást és humort is magukban hordozva. Ezekhez a narratívákhoz közvetítő eszköz szükséges, amely a közösségi média a maga influenszereivel. Az emberi információfeldolgozás második rendszere a lassabb, analitikus gondolkodás. Ennek van szerepe például a bitcoinbefektetésnél. A befektetés lényege itt nem érthető meg néhány mémből, szükséges az információk feltérképezése, saját elemzés, kutatás, az ösztönös döntés helyett a komplex gondolkodás.
A túlzott magabiztosság tényezője kognitív torzítást jelent, amelynek következtében hajlamosak vagyunk szemet hunyni a hibák, a problémák felett, és képesek vagyunk elhinni, hogy a sikerünk leginkább készségeinken és tudatosságunkon alapszik, semmint a külső erőktől függ. A befektetőknél előfordulhat egy további motívum is: az eufória esetében az érzelmi hatások fékezik a megfelelő ítélőképességet. Ezen érzelmi állapot következtében a máskor racionális befektetők a számításaikkal ellentétes stratégiát követhetnek, például eladnak az árak csökkenésekor, s vásárolnak az árak emelkedésekor.
Hova tovább, kriptovaluták?
A kriptovaluták, köztük a mémvaluták népszerűsége kétségtelenül egyre növekszik. Még az is előfordul, hogy a mémvaluta a nevében fricskázza azokat, akik vásárolják, ilyen például a loser coin. A mémvaluták jelensége arra utalhat, hogy van egy új generációs befektetői réteg, amely annyira kiábrándult és elidegenedett a hagyományos pénzügyi rendszertől, hogy szarkasztikus tiltakozásként keresi az itt taglalt, már-már alapok nélküli, szerencsejátékhoz hasonló lehetőségeket. A befektetők még úgy is érezhetik, hogy közösséget alkotnak a hasonlóan gondolkodókkal.
Akárcsak a bitcoinőrület, a mémpénzek népszerűsége a fiatalok körében jól illusztrálja, hogy egyre többen úgy érzik, el vannak zárva a vagyonszerzés eszközeitől, a megbízható, nem spekulatív befektetési lehetőségektől. Az 1981 és 1996 között született nemzedék az USA vagyonának csak 6,5 százaléka felett rendelkezett 2021 első negyedévében a Federal Reserve adatai alapján, a legnagyobb hányadot, 72,15 százalékot az 1946 és 1964 közötti korosztály birtokolja. A mémvaluták világa azonban számos fiatal befektetőt teljes vagyonától is megfoszthat. A magas kockázati szint ellenére egyelőre nincs egyetértés a szabályozási kérdésekben sem, leginkább a szabályozás hiányáról beszélhetünk. Mindezeken túl a kriptovaluták mögötti technológia, amelynek óriási energiaigénye van, környezetvédelmi aggályokat is felvet.
„A bitcoint közvetlenül a 2008-as amerikai bankválság után alapították, és éveken keresztül inkább csak mindenféle techőrültek játéka volt. A tranzakció során az egyszeri felhasználók videókártyáját használó kriptovalutát lehetett bányászni, illetve kereskedni is lehetett vele – írta a Mandiner korábbi elemzésében. – A bitcoin sikere hamar újabb és újabb kriptopénzeket szült: jött az ethereum és a tether, aztán még ezernyi másik, és értelemszerűen kialakult egy verseny is közöttük a befektetők pénzéért, a hangsúly pedig a marketingre tevődött át.”
***
Kriptoszüzek simogatják a magyar vizslavalutát – Veczán Zoltán írása a mandiner.hu-n
A szerző a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója.
Nyitókép: MTI / EPA / Kim Csul Szo
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Oroszország homlokegyenest szembemegy az Egyesült Államok elrettentési stratégiájával.
Nem csupán kelet-közép-európai összevetésben állunk jobban több országnál.
A szélsőjobboldali politikai erők térnyerése Romániában túlmutat a pártpolitikai versenyen. A befektetők, a hitelminősítők és az uniós partnerek számára a legfontosabb kérdés az, hogy az ország képes marad-e fegyelmezett, kiszámítható és Európa-kompatibilis gazdaságpolitikát folytatni.
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Különösen kellemetlen pillanatban érkezett Putyinnak.
A friss adatok alapján a földalatti bázisok 90 százaléka még mindig üzemképes.
