Berlini különalkuk Moszkvával és Pekinggel – keleti nyitás német módra

Kohán Mátyás írása a Mandiner hetilapban

Wandel durch Handel és Modernisierungspartnerschaft – e munkanéven futottak Németország kínai és orosz külpolitikai stratégiái, amelyeket a környező Európa egyre intenzívebb emberjogi aktivistáskodása közben gazdasági alapon folytatott. A koncepció hasonló volt a két esetben: a Wandel durch Handel, azaz „kereskedelem általi változás” keretében Kínát az egyre intenzívebb nyugati kereskedelmi kapcsolatokkal szerették volna a liberális demokrácia értékeinek átvételére rábírni, Oroszországban pedig a szovjet örökség – egyúttal az autoriter rendszer – meghaladása lett volna a „modernizációs partnerség” célja.

„Németország hivatalos politikája mindkét országhoz rendkívül pragmatikusan közelít, és inkább a párbeszédre, mint a kioktatásra támaszkodik” – mondja Bauer Bence, a Mathias Corvinus Collegiumon belül működő Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója.

„Az emberi jogok kapcsán bizonyos szinten elítélik őket, de látszik, hogy a Deutschland AG-t kereskedelmi, üzleti, gazdasági érdekek sora köti mindkét országhoz” – fogalmaz Molnár Tamás Levente Németország-szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója, aki a Deutschland AG, a cégszerűen működő Németország legfőbb politikaalakítójaként az autóipart, a Siemenst, a védelmi ipart – élén a ThyssenKrupp-pal –, illetve a vegyipart nevezi meg.

Bizonyos véleménykülönbségek

Kínai–német viszonylatban 2014-ben hívta életre Angela Merkel német kancellár a kormányközi konzultációk intézményét, amely egy közeli stratégiai partnereknek fenntartott együttműködési forma. Ugyanabban az évben minősítette a német külügy átfogó stratégiai partnerségnek a német–kínai viszonyt, és a kormányközi konzultációk rendre diadalittas deklarációkkal zárultak – 2018-ban például Felelős partnerek egy jobb világért címmel készült el a konzultáció záródokumentuma, amelyben a felek kiálltak a „szabályok alakította nemzetközi rend elsőbbsége” mellett, azaz közösen szúrtak oda a Donald Trump vezetésével a nemzetközi rendszerből éppen visszahúzódó Egyesült Államoknak. Az idén április 28-án megtartott hatodik német–kínai kormányközi konzultáción azonban már látszottak a feszültség bizonyos jelei: Li Ko-csiang kínai miniszterelnök