A fürdőkultúra, a gyógyvizek és maga a víz kultusza nem ért véget a rómaiakkal a mai Pest és Buda környékén: végigkísérte évszázadainkat mind a mai napig.
Nizalowski Attila írása a Mandiner hetilapban.
A Széchenyi kontinensünk egyik legnagyobb fürdőkomplexuma, és mi büszkék vagyunk rá. Bejárata mellett a fővárosi zászló mégis szürkén, koszosan lóg, a nemzeti trikolór pedig rongyosan. Budapest a fürdők, nem a mosodák városa.
Másban is felemás a gondolkozásunk. Tévhit, hogy a fürdőkultúra véget ért itt a rómaiakkal, s a 16. században éledt újjá. Nem. Akkor csupán az történt, hogy feltalálták a könyvnyomtatást, és megváltozott a „tartalomgyártás”, hogy mi kerül a „hírekbe”. A Gellért-hegynél fekvő Rudas (Sáros) már az 1200-as években neves fürdő volt. A Rómain gyógyvizes kórház állt Mátyás idején. A Rómaifürdő és a Herkulesfürdő pedig máig a legszebb földrajzi neveink közé tartozik, mert a honfoglalók értékelték a jót, s az ókori örökség igenis a kultúránk része.
Arról ugyancsak elfeledkeztünk, hogy a gyógyvíz italként is fogyasztható. Régen olyan lelkes hívei voltak ennek, mint ma a chiamagnak. Aki tehette, útra kelt, hogy kúraszerűen igya a reuma, meddőség elleni, emésztést, sebgyógyulást, fiatalodást segítő leveket. Budapest területén viszont nem voltak karakteres források, mint amilyen az embert próbáló, parádsasvári kénes Csevice. Itt a pesterzsébeti konyhasós vizet, a Szabadság-, Széchenyi-, Császár-, Lukács-, Imre-, Rudas- és Gellért-kutak földes-meszes vizét, valamint az őrmezei és kiscelli keserűvizeket itták. Fontos, hogy ezek többségét a 19. században tárták fel és vették használatba, új keletűek tehát. Kivétel volt a Széchenyi (régebbi nevén Artézi), ami most is működik egy apró üvegpavilonban, ahol a mélyből éppen feltörő, forró víz megvásárolható. Vagy a Margit-sziget egykor messzi földön híres, enyhén kénes vize, ami idegrendszeri és keringési zavaroknál használt. A gyógyforrásokkal különben a balneológia foglalkozik, ami kétségkívül a legkifejezőbb nevű tudomány. Az ember szinte látja a békés óriásokat örömmel hemperegni a világ óceánjaiban, és megkívánja a sárban-vízben való dagonyát.
A 19. században óriási erők mozdultak meg, hogy a »csapvizet« bugyborékkal vegyítsék gazdaságosan”
Hónapokig tartó viták után megszavazták a Kijevet támogató hatalmas segélycsomagot Washingtonban: fegyverek, lőszer és pénz érkezhet Ukrajnába. Kérdés, mire lesz elég a segítség. Hajdú Tímea írása.
Újabb mérföldkőhöz érkezett a Budapest-Belgrád vasút, már azt is tudni lehet, mikortól lehet majd utazni rajta.
Egy pince födéme nem bírta a 3,5 tonnás súlyt a VII. Kerületben.
A fővárosi fideszesek kampányát segítette szombaton Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke.
Kérlelte, hogy ne rémisztgesse a budapestieket.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Gerolf Annemans szerint Verhofstadt egy fanatikus és megszállott emberré vált, aki az EU hatalmával akar létrehozni egy birodalmat a semmiből.
