Koronabiznisz – a gyógyszeripar lehet a járvány győztese
2021. április 13. 07:00
Sokakban az a kép alakult ki, hogy a gyógyszeripari óriások csak nyerészkednének a válságon. A képlet ennél egy fokkal bonyolultabb. Mutatjuk, mennyire szedhették meg magukat a vakcinagyártók.
2021. április 13. 07:00
p
15
1
87
Mentés
Nagy Márton írása a Mandiner hetilapban.
A vakcinagyártás békeidőben közel sem nevezhető a gyógyszeripar legjövedelmezőbb ágának: a kutatás-fejlesztés rengeteg pénzt emészt fel, s még ha dollármilliárdokat ölnek is bele a cégek, a siker akkor sem biztos. Az is előfordulhat, hogy hiába állítanak elő egy hatásos vakcinát, egyszerűen nem lehet piacra dobni. Ennek oka, hogy időközben úgy lecsökkenhet a fertőzöttek száma, hogy ellehetetlenül a megbízható tesztelés – ahogy ez a 2003-as SARS-járvány során is történt. Ráadásul a profitabilitást még egy sikeresen piacra kerülő vakcina esetében sem garantálja semmi. Sokszor ugyanis épp a legszegényebb régiók képezik a felvevőpiacot, emiatt a gyógyszergyártóknak alacsonyan kell tartaniuk az áraikat, ami azt eredményezi, hogy a hatalmas költségek mellett csak kis profitrátával tudnak dolgozni.
Ennek fényében nem meglepő, hogy viszonylag kevesen utaznak a vakcinabizniszben: ez a szegmens a globális gyógyszeripar mindössze 3 százalékát tette ki 2019-ben, azaz a járvány előtt mindössze egy 33 milliárd dolláros piacról volt szó. Összehasonlításképp, csak a rákos megbetegedések gyógyszeres kezeléséből ugyanebben az évben több mint a négyszerese, 142 milliárd dollár folyt be a gyógyszergyártók számláira.
Az, hogy a járvány kitörésekor cégek tömkelege állt neki a vakcinafejlesztésnek, közel sem jelenti azt, hogy a gyógyszeripar hirtelen a globális közjó élharcosává vált volna. Annyi történt csupán, hogy az államok irdatlan mennyiségű közpénzt öntöttek a vakcinafejlesztés támogatásába, amit őrültség lett volna felhasználatlanul hagyniuk a gyártóknak.
Az Airfinity adatelemző cég gyűjtése szerint világszinten 2700 milliárd forintnak megfelelő összeget tesz ki a vakcinafejlesztésre fordított állami tőke – ez az összes fejlesztési költség 35 százaléka. Ha ehhez még hozzávesszük a nem profitorientált adományokat is – 600 milliárd forintnyi összeg –, akkor azt látjuk, hogy a gyógyszergyártóknak a teljes fejlesztési költség 57 százalékát kellett saját zsebből állniuk.
Az államok irdatlan mennyiségű közpénzt öntöttek a vakcinafejlesztés támogatásába”
Abban természetesen jelentős eltérések mutatkoznak, hogy az egyes cégek mekkora támogatást kaptak. A Moderna vakcináját például szinte teljes egészében állami pénzekből sikerült összehozni, a Pfizer–BioNTech esetében a fejlesztéseket 84 százalékban magántőkéből fizették.
Ha a gyógyszeripar egészére tekintünk, akkor látható, hogy azért tudott ennyi vállalat ilyen gyorsan belekezdeni a fejlesztésekbe, mert az állami támogatások megfelelő védőhálót nyújtottak. Más szóval mivel a legtöbben jórészt nem a saját tőkéjüket tették fel a kutatások sikerességére, lényegében kockázatmentesen vághattak neki a vakcinafejlesztés bizonytalan útjának.
Állami támogatásból termelne profitot a gyógyszeripar?
A verseny a kezdetektől fogva szoros volt. Tudni lehetett, hogy aki az elsők között lesz képes tömegesen hatékony vakcinát gyártani, az egy lényegében végtelen keresletű piacra léphet be, s annyi oltóanyagot adhat majd el, amennyit csak le tud gyártani. A gyártói haszon eleinte csak attól függött, hogy mennyire merték a cégek azzal borzolni a kedélyeket, hogy minél magasabb profitrátával értékesítik az oltásokat.
Az, hogy a létfontosságú gyógyászati termékek iránti kereslet már-már a tökéletes rugalmatlanság iskolapéldája, közgazdaságtani alapvetés. Köznapi nyelven ez azt jelenti, hogy a vakcinákat felvásárló államok lényegében akármekkora összeget hajlandók kifizetni az oltóanyagért.
Ennek kapcsán azonban sokakban komoly etikai aggályok merültek fel. Hiszen egyfelől való igaz, hogy a profitorientált cégek lényegében annyit kérhettek volna el a termékükért, amennyit nem szégyellnek, másfelől viszont mégsem lett volna túl etikus, ha a nagymértékű állami támogatásokból készült vakcinákon akartak volna nyerészkedni. E kérdés felett néhány gyártó szemet hunyt, s kitartott a piaci árazás mellett. Mások, például az AstraZeneca és a Johnson & Johnson azonban bejelentette, hogy egyelőre olyan áron adja a vakcináit, hogy az csupán a költségeit fedezi majd. Így olyan anomáliák álltak elő a vakcinapiacon, hogy a Moderna – amely majdnem teljes egészében közpénzből fejlesztette ki az oltóanyagát, mégis jelentős haszonkulccsal árazta be – nyolc-kilencszer annyit kér egy adag oltásért, mint az Oxford–AstraZeneca-páros. S akkor még a Sinopharmról szót sem ejtettünk – bár a kínai vakcinánál a költségeket homály fedi, így nehezen állapítható meg, hogy mekkora a valódi profitráta.
Arra vonatkozóan csupán találgatások vannak, hogy milyen hosszan adnak védettséget az egyes oltások. Emiatt azt sem tudni, hosszú távon szükség lesz-e arra, hogy évente újra és újra beoltassuk magunkat. Ha ez az eshetőség valósulna meg, akkor dörzsölhetnék a tenyerüket a gyógyszergyártók, ez azt jelentené ugyanis, hogy egy hosszú távú, hatalmas volumenű bevételi forrás kiaknázását kezdték meg a múlt évben. Ha mégsem lenne szükséges az évenkénti újraoltás, akkor a járvány lecsengésével a vakcinák iránti kereslet is beleállna a földbe.
Az árakkal való zsonglőrködés viszont csak rövid távon kecsegteti a cégeket a hatalmas profit ígéretével. Számos szakértő azt jósolja, hogy ahogy beindul a vakcinadömping, s egyre többen dobják piacra a saját terméküket, úgy fog meredeken zuhanni egyes túlárazott oltások ára is. Azaz lényegében a kínálat növekedésével beindulnak a természetes piaci folyamatok, s kialakul egy kedvezőbb egyensúlyi ár.
Hosszú távon még bárki megnyerheti a versenyt
Akár szükség lesz az évenkénti oltásra, akár nem, a vakcinagyártók versenye még közel sincs lefutva. Az, hogy hosszabb távon melyik cég jön majd ki a legjobban ebből a globális sakkjátszmából, ma még megjósolhatatlan. Vannak ugyan jelek, amelyekre érdemes figyelni. Egyfelől közel sem biztos, hogy azok a társaságok, amelyekről ma még úgy tűnik, hogy a legnagyobbat szakítják az eladott vakcinákon, a jövőben is uralni tudják majd a piacot. A kezdeti sikerek oka ugyanis prózai: azon cégek állnak most nyerésre, amelyeknek már a járvány előtt is jelentős gyártói kapacitásaik voltak. Így magától értetődően e gyártóktól rendelték meg az egyes országok első körben a legtöbb vakcinát. A kapacitások bővítése pedig hosszú, nehézkes folyamat. A vakcina-előállításhoz nem elég egy egyszerű gyártócsarnok, amelyet egy hónap alatt a semmiből össze lehetne rakni. Csúcstechnológiás laboratóriumokra van szükség, melyeknek szigorú minőségbiztosítási és alkalmassági vizsgálatoknak kell megfelelniük.
Az efféle bővítéseket célzó beruházások már természetesen elindultak, azonban még így is évekre lehet szükség, hogy teljes kapacitással tudjanak üzemelni. Így pedig ha hosszú távon velünk marad a vírus – s ezáltal az oltással szemben támasztott jelentős kereslet is –, azok a cégek vehetik majd át a piacvezető szerepet, amelyek a leginkább fel tudják pörgetni a gyártást a költségek alacsonyan tartása mellett. Ha valamilyen oknál fogva idővel eltűnne a vírus, az ilyen beruházások felesleges pénzszórásnak tűnhetnek majd a befektetők szemében.
A másik aspektus, amelyet érdemes lesz figyelemmel kísérni, az árazási stratégiák lecsapódása a vakcinagyártók részvényeinek árfolyamában. Egyelőre az látszik, hogy a gyógyszeripar részvényesei – evidens módon – azt preferálták, ha a cég minél nagyobb haszonkulccsal adja el a vakcináit, ezzel tetemes nyereségre téve szert. Ez természetesen érthető, azonban hosszabb távon a társadalmi felelősséget szem előtt tartó, csupán a költségeket fedező árazás is kifizetődő lehet. Így ugyanis ezek a társaságok, bár a közvetlen vakcinaeladásból lényegi profitot valóban nem realizálnak, társadalmi elismertségre és támogatottságra tehetnek szert, ami hosszú távon jelentős hasznot hozhat a konyhájukra. Emiatt elképzelhető, hogy a jövőben pont ők lesznek azok, amelyek képesek lesznek nagyobb szeleteket is kihasítani a gyógyszeripari tortából.
Nem csak a vakcinában van pénz
Bár a világ figyelme most leginkább a vakcinákra összpontosul, a gyógyszergyártók egy másik terepen is elszánt harcot vívnak a vírus ellen. A múlt évben sorra röppentek fel olyan hírek, hogy egy-egy eddig is ismert gyógyszer hatásos lehet a koronavírus ellen. Ezekről a kezdeti lelkesedést követően zömében bebizonyosodott, hogy a hatásosságuk tudományosan nem támasztható alá. Volt azonban két hatóanyag – a favipiravir és a remdesivir –, amelynek esetében sikerült bizonyítani, hogy valóban meggátolhatja a súlyosabb betegség kialakulását, és csökkentheti a halálozási rátát, így segítve a járvány elleni küzdelmet.
Ennek megfelelően jelentős kereslet mutatkozik az e hatóanyagokat tartalmazó készítmények iránt. A Gilead, a Veklury márkanéven forgalmazott, remdesiviralapú készítmény gyártója például idei előrejelzésében 1000 milliárd forintnak megfelelő összegre becsülte az ebből a gyógyszerből származó 2021-es bevételét. Hasonló tendenciák figyelhetők meg a favipiravir piacán is, amelyet Magyarországon már nemcsak a kórházi kezelésben alkalmaznak, hanem a háziorvosok is felírhatják a koronavírusos betegeknek.
Hiába azonban a hatalmas pillanatnyi kereslet, az e gyógyszerekben utazó cégek sikere valószínűsíthetően csak átmeneti lesz. Abban ugyanis a legtöbb szakértő egyetért, hogy a vakcinák segítségével mindenképpen megszelídíthető a járvány. Így a legtöbb esetben ha valaki megfertőződik, elkerülhető lesz a kórházi kezelés, hiszen nem alakulnak majd ki súlyosabb tünetek és szövődmények. Ez attól függetlenül így lesz a tudósok szerint, hogy végül szükség lesz-e az évenkénti újraoltásra – s így pedig jelentősen visszaszorul majd a koronavírus kezelésére alkalmas gyógyszerek iránti kereslet is. A gyógyszergyártóknak viszont nincs okuk a szomorkodásra: a vakcinaeladásokból befolyó összegekhez képest az így kieső bevétel csupán aprópénz számukra.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
Az utóbbi hetekben több városban és budapesti kerületben összekapott az önkormányzati jelölteken az ellenzék, és nem jött jól neki Magyar Péterék megjelenése sem. Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Látszik hogy a komcsik politikát csinálnak mindenből.
A világon összesen 13 vakcina kapott eddig engedélyt. Ebből Magyarország 8 -at engedélyezett. Legtöbbet a világon.
A vakcinákat Kina, Oroszország, USA és Anglia gyárt, illetve India.
Az EU sehol sincs a sorban, csak az USA seggét nyalja.
Magyarország mindenhonnan szerzett be vakcinát, ilyet nem sokan tettek a világon, talán Mexikó, meg Argentina. Ez mutatja a magyar külpolitika sikerességét. A gyártók nem mindenkivel állnak szóba. Főleg nem mindenkinek szállítanak rövid határidőn (3 hónap) belül.
Az elvakult nyugathívők csak azt szajkózzák, hogy az EU nem engedélyezte a Kinai, meg az orosz vakcinákat.
Forditsuk meg, beadták egyáltalán az oroszok és a kinaiak engedélyeztetésre, vagy lesz..ják az EU-t mert nekik nem piac.
Újabb DK-s ismerte be, hogy oltásellenesek.
Vágó István az ATV Csatt című műsorában beismerte, hogy pártja, a DK és a baloldal az oltások, különösképpen a keleti vakcinák ellen kampányol.
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20210413-ujabb-dk-s-ismerte-be-hogy-oltasellenesek
A világ legnagyobb bűnözői az un.gyógyszermaffia és
az abban résztvevők hosszú láncolata,akik jó magasról
tesznek az egészségedre ,nekik csak a pénzed kell.Jól
mutatják a számok a valóságot,több pénz forog itt,mint
a kabitószer a prostik és a fegyveripar együttes pénze,
ma itt van a világ legnagyobb pénzgyára és itt van a
legtöbb gazember is.A gyógyszerek legtöbbje káros egy
részüknek placebo a hatása, talán a profik álatal is
megbecsült vmit érő gyógyszerk százaléka kb 3% .
Most megy egy világra szóló soha nem látott biznisz,
a koronások biznisze,mindig csak arról van szó mint
itt is,hogy az a töredék(kb.200 ember) akik a világ pénz
95% felett rendelkeznek,hogy lesznek még zsírosabbak.
Ebben segédkezik nekik,mint alárendelt szolgák,az un.
világpolitikusok és egyéb provinciális kisebb politikus,
akár akarják akár nem legfeljebb vakarják.Ezért áll a
normális világ vesztésre,mert már szinte mindenki a
pénzistent imádja,de jön a számla,majd a piramis tető
is megkapja a "jutalmát",legslábbis remélem.